language

Kulcsszavak:

közadat highlight_off

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Mr. Oroszország cégének le sem kellett írnia, pontosan mit teljesített a 8,2 milliárdos állami megbízásért

Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.

Örök magyar atomtitok

Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti.

Alkotmányellenes lehet Paks titkosítása

Indokolatlanul és differenciálatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogát a paksi bővítés szerződéseinek 30 éves titkosítása. A titkosítás ráadásul uniós jogszabályokat is sérthet. Civil szervezetek ezért arra kérik a köztársasági elnököt, vizsgáltassa meg a titkosítást kimondó paragrafust az Alkotmánybírósággal.

Paksi titok: elrejtik a részleteket

Mai döntésükkel 2045-ig titkosították a kormánypártok a Paks II. beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok mellett az ellenzék szerint a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosítják, ami a korrupció melegágya.
Találatok: [5]  Oldalak:   1