K-Monitor Adatbázis

A kormány elképesztő összegről mond le azért, hogy a Mol koncessziós cége mesés bevételre tehessen szert az új hulladékgazdálkodási rendszerben. Egy szakértői tanulmány szerint érthetetlenül viselkedik a magyar állam, és teljesen indokolatlanul kapta meg a Mol-csoport 35 évre majdnem az egész hazai hulladékgazdálkodást.

A hulladékgazdálkodás kisgömböcétől, a részben magánkézben lévő Vertikál Zrt.-től félti a szekszárdi önkormányzat hulladékos cégét a helyiek egy része. Az önkormányzati testület nemrég a Vertikál vezetőjét választotta az önkormányzati cég vezetőjének, többek szerint ez igazolja a félelmüket.

Kínából rendelt pólókat árul a neten, importált függönyt az üzletében? Akkor egy hete maradt arra, hogy regisztráljon a Mol hulladékos cégénél, júliustól pedig új díjat is fizethet a textiltermékek után, és egy csomó adatot kell rögzítenie, kezelnie és átadnia a hulladékkezelő cégnek.

Rengeteg becslésen alapszik az a háttértanulmány, amely alapján a kormány úgy döntött, hogy 35 évre kell odaadni a Molnak a hulladékkoncessziót. Az uniós szabályok szerint kötelező háttérszámításokkal megindokolni az öt évnél hosszabb idejű koncessziót. Szakértők szerint a kormány egyes tételek esetében jelentősen túlbecsülte a költségeket.

A Mol–INA-ügyben kilenc hónappal ezelőtt Ivo Sanader volt horvát kormányfő, most pedig Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatójának alkotmányjogi panaszát utasították el – közölte szerdán a HRT horvát közszolgálati televízió az MTI szemléje szerint.

Gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. De azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra.

Nem a piaci árat fogja fizetni a Mol a hulladékért, hanem egy kormányrendelet alapján megszabottat. A Mol júliustól lép be a piacra, miután elnyert egy 35 éves állami koncessziót. Az eddigi hulladékkezelő cégek a Mol alvállalkozói lesznek, de nemcsak ők járnak rosszabbul, hanem az ipari szereplők is, akiktől várhatóan már a piacinál olcsóbb áron fogja megvenni a hulladékot a monopolhelyzetben lévő koncesszor.

A Mol gőzerővel készül arra, hogy júliustól szinte egyeduralkodóként átvegye a hazai hulladékkezelést. A piac leegyszerűsítve így néz ki: lakossági és ipari szegmens, illetve értékes és értéktelen hulladék. A Mol a jelenleg üzleti alapon működő cégeket bérmunkára fogja kényszeríteni, a szerződésnél szinte minden, üzleti szempontból releváns adatot át kell adniuk a Molnak. Az adatok birtokában a Mol saját alvállalkozói versenytársa lesz. Emiatt fordultak a versenyhivatalhoz az érintettek.

A 2023. július 1-től érvényes új hulladékkoncessziós rendszerben „államosítják” a lakossági fémhulladékokat – figyelmeztet egy, lapunkhoz eljuttatott közlemény, amit az iraton kapcsolattartóként megjelölt Horváth Lóránt ügyvéd lapunk számára is megerősített. (De bizonyára az ihletők között lehettek azok a hulladékiparági érdekképviseletek, amelyek hónapok óta tiltakoznak a számukra sérelmes, júliustól tervezett új koncessziós hulladékrendszer ellen.) A lépést a fémhulladékágazat megsemmisítésével egyenértékűnek nevezik. Az új szabályok tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatási aggályokat is felvetnek. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Az új rendszer legnagyobb nyertesének az államot és a 35 évre kiszemelt koncesszort, vagyis a Molt - illetve az e célra létrehozott Mohu Mol nevű leányvállalatot - tartják. A vesztes szerintük a lakosság és az ágazat.

Érkezett egy, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t érintő bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) – erősítették meg lapunk információit a hazai hulladékipar központi szereplőjének szánt cég tulajdonosánál, a Molnál. A társaság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal és igazolja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek – tették hozzá. Úgy tudjuk, eljárás még nem indult.