language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off
Simicska Lajos highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Simicska Lajos

Simicska Lajos (Székesfehérvár, 1960. január 28.) magyar üzletember, korábbi Fidesz pártpénztárnok, a Hír TV volt elnöke. A sajtó gimnáziumi társa,  Orbán Viktor egyik legfőbb szövetségeseként és a Fidesz-kormányok kedvezményezettjeként tartotta számon. Fia Simicska Ádám Lajos vállalkozó. 

Simicska a később a Fidesz magjául szolgáló Bibó-kollégiumi csapat tagja, 1993-tól a Fidesz gazdasági igazgatója. Kinevezésekor került nyilvánosságra a székházügy, ami a Fidesz 1994-es választási vereségéhez vezetett. 1994 tavaszán a kampányban fontos szerepet játszó, közterületi reklámokkal foglalkozó Mahirt a Fidesz-közeli tulajdonban lévő B-Reklám Kft. által privatizálták, amely cégnek júliusban Simicska igazgatósági tagja, később tulajdonosa és vezérigazgatója lett. 

A Fidesz 1998-as választási nyeresége után az APEH elnökének nevezték ki, az ezt követő hétvégén az APEH informatikai rendszeréből illetéktelen személyek több Fidesz-közeli cég adatait törölték vagy módosították. Szintén 1998-ban történt a Kaya Ibrahim-Josip Tot-ügy, amiben Simicska érintettsége nem bizonyított. Simicska 1999 közepei lemondásakor az APEH szakmailag sikeresen működött: felállt az adórendőrség, az APEH felügyelete alá került a tb-behajtás, és az adóbevételek meghaladták az előző év számait. Lemondását követően vállalkozóként a Fidesz-kormányzat idején nagyértékű közbeszerzéseket nyert cégei (pl. Közgép) által. 

2015 eleje után azonban nyilvános, Orbán Viktor miniszterelnökre tett vulgáris kijelentése óta a média rendszeresen arról tudósított, hogy cégeit megpróbálják ellehetetleníteni. A 2018-as választások előtt a Jobbik támogatójaként tűnt fel, majd 2018 után kiszállt a politikából, hárskúti birtokára vonulva vissza. Cégei a NER jelenlegi oligarcháihoz, döntően Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz vándoroltak.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [222]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Mindent visznek, ami mozdítható: 35 milliárd forint tisztán az Orbánhoz közeli vállalkozók zsebébe

A lopható szektorok húzóágazata Magyarországon az építőipar, azon belül is a nagy állami és uniós finanszírozású projektek. Itt képződnek a legnagyobb profitok a legkönnyebben, ezért hagyományosan ez az első olyan gazdasági szektor, amire rátelepszik pénzt szivattyúzó csápjaival a politika.

Mit köszönhet a Fidesz Simicska Lajosnak?

A fideszes politikusok, sőt maga Orbán Viktor is egyszerűen csak a Jobbik gazdájaként emlegetik Simicska Lajost, akihez mintha soha semmi közük nem lett volna. Orbán és Simicska szakítása óta kicsit több, mint két év telt el. Ez a tizede annak az időszaknak, amíg Simicska Lajos a Fideszt szolgálta, illetve a párt őt. Ekkor viszont még a nevét sem nagyon volt szabad kimondani.

Egy homályos bankbiznisz sztorija

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Nyert a Közgép az állam ellen a nagy perükben

A Kúria is a Közgépnek adott igazat a Közbeszerzési Hatóság ellen lefolytatott perben, ezzel végképp eldőlt, hogy Simicska Lajos cégét jogtalanul zárták ki három évre a közbeszerzésekből.

Orbán és Schmidt Mária benyelte volna az Indexet, Simicskának lépnie kellett

Simicska Lajos a múlt héten egyetlen percre a nevére vette az Indexet, aztán gyorsan átadta egy alapítványnak. Az alapítvány papíron független Simicskától, a valóságban ez minimum kétséges. Csakúgy, mint a TV2 esetében, igaz volt az évek óta keringő pletyka: Simicska egyik cégének opciós vételi joga volt az Index.hu Zrt.-re. Spéder Zoltán bankár, az Index tulajdonosa tavaly kegyvesztett lett Orbán Viktornál, minden fontos vagyoneleméről le kellett mondania, médiacégeit sem tarthatta meg. Orbán megbízásából Habony Árpád, majd Schmidt Mária hosszú ideig nyomasztotta Spédert, hogy adja át a médiacéget, ha pedig erre nincs jogi lehetősége, tegye egyértelművé, hogy az Simicskáé.

Beindítják a fideszes gépezetet Simicskáék ellen

Tavaly ősszel azzal számoltak a Fidesz vezetésében, hogy Simicska Lajos előállhat egy olyan információval, ami politikailag akár meg is semmisítheti Orbán Viktort. Mivel ez eddig nem történt meg, úgy gondolják, hogy már nem is fog, bár továbbra sem zárják ki, hogy a kormányfő egykori kollégiumi szobatársának lehetnek olyan felvételei, amelyek rendkívül kellemetlenül érinthetik a miniszterelnököt. A Fidesz vezetését meglepte, hogy Simicska nyíltan beállt a Jobbik mögé, de örülnek neki, és már izzítják a médiagépezetüket, hogy kijöjjenek néhány sztorival a korábbi csúcsoligarcha fiáról.

Újabb csata az Orbán-Simicska háborúban

A kormány készülő rendelete eltüntetné a magyar városokban lévő hirdetőoszlopokat és gyakorlatilag az órásplakátokat is megszüntetné. Az intézkedés a miniszterelnökkel haragban lévő Simicska Lajos üzleti érdekeltségét sértené

Fidesz-közelbe is be van kötve a 4-es metró-botrány egyetlen körözöttje

Elég egyetlen szálat kihúzni a hazai politikai-gazdasági érdekgombolyagból, és nyilvánvalóvá válik, hogy létezik olyan üzleti érdek, amely pártok és választás fölött áll.

Simicska megnyerte az oszlopháborút a főváros ellen

Másodfokon is Simicska Lajos cégének adott igazat a bíróság oszlopügyben. A Fővárosi Önkormányzat eszerint jogtalanul bontotta fel 2015-ben a hirdetőoszlopokról szóló szerződését a Mahirral – mondta az Indexnek Puskár Anett, a Mahir tanácsadója.
Találatok: [222]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>