K-Monitor Adatbázis

Az Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány.

Kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

Kuratóriumi tagiai:

Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgatója.

Madarász László, a Postabank volt elnöke.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora.

Szakács Áron László, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője

A kormány elitképzőjeként hivatkozott MCC-t Tombor András alapította 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket. 

Az MCC-t a Tomborékhoz köthető Tihanyi Alapítvány tartotta fenn, ez ma már a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány néven közérdekű vagyonkezelő alapítványként (KEKVA) működik. Az MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornáztak át: a közvetlen pénzbeli támogatások, illetve Mol- és Richter részvények mellett ingatlanokkal (pl. debreceni Aranybika szálló, révfülöpi üdülő és vitorláskikötő, Gellért-hegyi kollégium épület) is gyarapodott a fenntartó alapítvány, 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került.

A szervezet vagyona a 2023-ban az 500 milliárd forintot a megközelítheti. 

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 

A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)