language

Akták:

Pegasus-ügy highlight_off

Kulcsszavak:

ügyvédek highlight_off

Pegasus-ügy

Pegasus-ügy

A Pegasus egy kémszoftver, amit az izraeli NSO Group kiberhírszerző cég fejlesztett ki. A program észrevétlenül feltelepíthető digitális adathordozókra, például okostelefonokra, és az eszközökön tárolt adatokhoz (képekhez, emailekhez, jegyzetekhez, hanganyagokhoz stb.) teljes körű hozzáférést biztosít. Hivatalosan csak szervezett bűnözéssel gyanúsított emberek és csoportok ellen használható, de az elmúlt években világszerte alkalmazták politikai ellenfelek, üzletemberek, civilek, újságírók megfigyelésére.

Magyarországon 2021 nyarán jött nyilvánosságra, hogy kormánykritikus újságírókat, ügyvédeket és üzletembereket figyeltek meg a Pegasus kémszoftverrel – erről a Direkt36 készített tényfeltáró riportsorozatot. Miután a Nemzetbiztonsági Bizottság 2017 októberében megszavazta, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) közbeszerzési eljárás nélkül szerezzen be egy megfigyelésekre alkalmas szoftvert, a Pegasust egy közvetítőcég, a Communication Technologies Kft. segítségével vásárolták meg 6 millió euróért. A cég tulajdonosai között van a Belügyminisztérium korábbi államtitkára, Tasnádi László.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a megfigyelésekkel kapcsolatos nyomozást lezárta, és megállapította, hogy jogosulatlan adatgyűjtés nem történt. A NAIH jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon 300 embert figyeltek meg, a jelentés érdemi részét 2050-ig titkosították. Az Európai Parlament által felállított Pegasus-különbizottság Magyarországon is vizsgálja, hogy történt-e visszaélés a kémprogram használata során.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

A Budapesti Ügyvédi Kamara is elítéli a törvénytelen megfigyeléseket

Állásfoglalást adott ki a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK), miután hétfőn kiderült, hogy több fővárosi ügyvédet is megfigyelhettek a Pegasus-botrányban. A szervezet közleménye szerint: „A pontos tényállás ismerete elengedhetetlen az ügyvédi megszólaláshoz. A tegnapelőtt kirobbant titkos megfigyelési ügy háttere és történései messze vannak a kétséget kizáróan bizonyított tényektől. Elhamarkodott véleményt ezért nem szabad alkotni. Ami miatt a Budapesti Ügyvédi Kamarának mégis meg kell szólalnia: három – néven nevezett – budapesti ügyvédet az erről szóló cikkek szerint állítólag megfigyeltek.

Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és több másik ügyvéd is az izraeli kémszoftver célpontja lett

„Nem hallok panaszokat az ügyvédektől arról, hogy megfigyelnék őket” – mondta határozottan Bánáti, aki nemcsak a kamara vezetője, de egyúttal az ország egyik legismertebb és legtekintélyesebb védőügyvédje. Azt állította, tudomása szerint ügyvédek leginkább csak úgy szoktak beleesni egy-egy megfigyelésbe, ha olyan ügyféllel beszélnek, akit eleve lehallgatnak. Pedig neki személyesen is lehetett volna oka az aggodalomra. Bánáti telefonszáma is szerepelt ugyanis azon a kiszivárgott listán, amelyet az NSO izraeli kiberbiztonsági cég magyar üzemeltetői – minden jel szerint valamilyen magyar állami szerv – kiválasztottak megfigyelési célpontként. Bánátin kívül még kilenc magyar ügyvédet azonosítottunk a célszemélyek között, büntetőügyekben eljáró védőügyédeket éppúgy, mint polgári joggal (cég, ingatlan, kártérítés stb.) foglalkozó ügyvédeket.

Pegasus-ügy: Amit tudunk, és amit csak sejtünk

Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről.
Találatok: [3]  Oldalak:   1