K-Monitor Adatbázis

2016-ban derült ki, hogy négy építési megbízás után a Puskás Stadion bontási munkálatait is a ZÁÉV Zrt. nyerte el, ezúttal a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt. A munkát 4 milliárd forintért vállalták. (A ZÁÉV a stadion bontásán kívül már több stadionépítésben is részt vett: az MTK stadionjának kivitelezésében a WHB Kft, a Haladás-sportkomplexum munkálataiban a Swietelsky Magyarország Kft. volt a konzorciumi partnere, de bekapcsolódott a ZTE stadionjának befejezésébe is.) 

Az új Puskás Stadion ülőhelyeit a terv szerint a kétezer főnél kisebb települések sportkörei között osztották volna fel, azonban a vadonatúj arénát építő és állami pénzekkel jelentősen támogatott Kisvárdára például 1900 szék került, az eredeti tervvel ellentétben nagyobb települések is pályázhattak, így Eger további kétezer széket kapott. Az új stadiont az eredeti 100 helyett 190 milliárd forintért a Szíjj László és Mészáros Lőrinc-közeli Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. konzorciuma építette meg. 

Az új Puskás Arénát 2019 őszén adták át. A hivatalos információk szerint az építés költsége nettó 142,85 milliárd forint volt, a beruházás áfatartalma pedig 40,5 milliárd forint, így a stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forintot jelent. A G7 cikke szerint a központi költségvetésből a 2021-es évben 720 millió forintot szántak a stadion fenntartására – ebből 180 millió forintot a pályakarbantartási feladatokra, 540 milliót pedig rendezvénytechnikai szolgáltatásokra különítettek el. Ez utóbbival kapcsolatos közbeszerzést a Balásy Gyulához köthető Visual Europe Zrt. leányvállalata, a Visual Europe Production Kft., a stadion őrzését pedig a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt nyerte el.

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

 A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023 elejéig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.