K-Monitor Adatbázis

A Balatonvilágos Balatonaliga településrészén található Kádár-villa a szocializmus évtizedeiben a politikai elithez tartozott, csupán a rendszerváltást követően vált bejárhatóvá a 47 hektárnyi terület. A korábbi pártüdülőt és a hozzá tartozó területeket az állam 2004-ben kezdte árulni, 2007-ben az akkor izraeli kézben lévő Pro-Mot Kft. vásárolta meg, de nem kezdett nagyberuházásba. 2018-ban az akkor Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Appeninn Nyrt. felvásárolta a Pro-Mot Kft.-t. A cégbe később kisebbségi tulajdonosként Tiborcz István is beszállt, majd 2020-ban mindketten eladták az érdekeltségüket az Appeninnből. Tiborcz Jellinek Dánielnek adta el az Appenninben lévő üzletrészét. 2022 tavaszán a Pro-Mot Kft. ismét tulajdonost cserélt, az Appennin (BLT Kft.) 75%-os tulajdonrészét a BAYER Property Zrt. – a Tiborcz-körhöz tartozó Balázs Attila érdekeltsége – vásárolta meg. Ezzel egyidejűleg a társaság kisebbségi tulajdonosa (a Szivek Norberthez, az MNV korábbi vezetőjéhez kapcsolható Lexan Aliga Kft.) is megállapodást kötött saját részesedése értékesítéséről. 

Az Aligaliget néven futó beruházás tervei alapján részben állami támogatásból kikötőt fejlesztenének és szállodát építenének a régi pártüdülő területén. A kormány 2020 nyarán a projektet 25 más balatoni projekttel együtt nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította, ezáltal megkönnyítve az ingatlanfejlesztés engedélyeztetését, mivel a cégnek így lehetősége van megkerülni a helyi építési szabályzatot és semmissé tenni az önkormányzattal korábban kötött településrendezési szerződést. A tervek alapján a partszakasz, a partra való lejutás és az addig nyilvános sétányok csak a komplexumért fizető vendégek számára lesznek elérhetőek. 2022 áprilisában a Somogy Megyei Kormányhivatal engedélyezte a Pro-Mot Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. számára, hogy a beruházást megkezdhessék. 

A tervek ellen helyi civilek tiltakoztak, az Aligai Fürdőegyesület és a Balatonvilágosi Önkormányzat pedig alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyet azonban az Alkotmánybíróság elutasított. Az év végi hivatali igazgatási szünetet kihasználva 2022 december 22-én vált elérhetővé a magaspartra tervezett öt társasház hivatalos terve, mely a civilek szerint komoly környezetkárosítással járna a területen. A valós véleményezésre már nem volt lehetőség, a terv megkapta az építési engedélyt, azonban az Aligai Fürdőegyesület azonnali jogvédelemért és az építkezés leállításáért bírósághoz fordult. 2023 februárjában fordulat állt be az ügyben, a Pécsi Törvényszék elrendelte a balatonaligai löszfalra tervezett 16-20 méter magas öt társasház építésének felfüggesztését. A bírósági végzés kimondta, hogy a magaspart megbontásának környezeti hatása minden egyéb körülménytől függetlenül megállapítható, közvetlenül érinti azt a közérdeket, amelyet a bíróságnak, mint védendő értéket figyelembe kellett vennie. 

2023 márciusában a bíróság elrendelte a Club Aliga parkjába tervezett új kikötő épület építési munkálatainak felfüggesztését a közérdek vizsgálata miatt, majd ugyanazon a napon a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a Somogy Megyei Kormányhivatal általi, a balatonaligai magaspart tetejére tervezett társasházak építésére kiadott engedélyt is. Az ítélet azt is kimondta, hogy a Club Aliga fejlesztése nem tekinthető nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak, mivel „nem állapítható meg, hogy a beruházás szállodafejlesztésre, illetve ahhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányulna”. A döntés értelmében többek között a szabad parti sétányt is biztosítania kell majd a lakosság számára. 2023 március közepén a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a Club Aligába tervezett kikötőépület építési engedélyét is és új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó Somogy Megyei Kormányhivatalt. A döntés értelmében tehát a Bayer Propertynek a továbbiakban nincs érvényes építési engedélye a területen.

Varga Judit (Miskolc, 1980 – ) magyar jogász, politikus. 2004-es diplomaszerzését (ME ÁJK) követően Budapesten ügyvédjelöltként, majd bírósági fogalmazóként dolgozott 2009-ig. 2009-2018 között Brüsszelben, az Európai Parlamentben tevékenykedett politikai tanácsadóként, ahol részt vett a környezetvédelmi, klímapolitikai és közegészségügyi jogalkotással kapcsolatos munkákban. 2018 májusától a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára. Államtitkárként Magyarország nemzeti szuverenitásra épülő migrációs álláspontját reprezentálta, amely szerint minden országnak joga van eldönteni, hogy kiket enged be a területére. Ezzel összefüggésben közreműködött a Sargentini-jelentéssel szembeni kormányzati védekezés kidolgozásában, majd később képviselte a magyar kormányt a 7-es cikk szerinti eljárás vitáiban.

2019. július 12. és 2023. július 31. között, a negyedik-ötödik Orbán-kormány alatt Magyarország igazságügyi minisztere. Miniszteri tisztsége alatt látott napvilágot a Pegasus-ügy és a Völner-Schadl ügy is. 2023. júliusi miniszteri lemondását követően felmerült, hogy a Fidesz listájának vezetője lesz a 2024-es európai parlamenti választásokon, ám 2024 februárjában kirobbant kegyelmi ügy nyomán visszavonult a közélettől, képviselői mandátumáról is lemondott.

Az egyetemi modellváltás következtében 2020 júniusa és 2023. február 15. között a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány (Universitas Miskolcinensis Alapítvány) kuratóriumi elnöke.

2008 és 2023 között Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatójának házastársa. Három gyermekük született: Levente, Lóránt és Miklós.