language

Személyek:

Garancsi István highlight_off

Garancsi István

Garancsi István (Mátészalka, 1965. november 30. –) magyar üzletember, a Videoton FC labdarúgó-csapat tulajdonosa, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, a NAV online pénztárgépeihez SIM-kártyát szállító Mobil Adat Kft. többségi tulajdonosa.A Forbes 2023-as összeállítása szerint ő az ország 12. leggazdagabb embere. A MET-csoport révén érdekelt a magyarországi gázkereskedelemben, a Market Építő Zrt. pedig az építőiparban tarol: a cég az egyik leggyakoribb nyertese az állami közbeszerzéseknek. Hozzá köthető például a Kopaszi-gát melletti területen 2017-ben megkezdődött BudaPart projekt: a beruházás keretében lakó- és irodaépületek, valamint szórakoztató negyed épül Lágymányoson, illetve itt húzták fel a 120 méteres MOL-felhőkarcolót is,  amely világörökségi szakemberek szerint a budai panorámát is veszélyeztetheti. Csányi Sándor és Hernádi Zsolt mellett Garancsi érdekeltségébe tartozik az az – egykori Habsburg-rezidencia átalakításával létrejövő – tihanyi luxusszálló-beruházás is, amelyet 11 milliárd forint közpénzzel támogatott meg a Magyar Turisztikai Ügynökség. Andy Vajna halála után a Garancsi és Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában lévő LVC Diamond Kft. szerezte meg a Las Vegas Casino-csoportot: az öt fővárosi kaszinóval együtt így Garancsihoz került a 2056-ig érvényes kaszinókoncesszió is.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [529]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>

Szabad az út Garancsiék előtt: a távszerencsejáték szervezése nem lesz állami monopólium

Ezt javasolta csütörtöki ülésén az országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Valamint egyebek mellett azt is, hogy az egyetemekhez hasonló vagyonkezelő alapítvánnyá kellene gyúrni Áder János Kék Bolygó Alapítványát.

Garancsi István körére szabták az online sportfogadás illiberalizálását

Mégis megnyitják a magyar piacot az online sportfogadás magánszolgáltatói előtt. A kormány az Európai Unióhoz már be is nyújtotta a törvénytervezetet, amely formailag megfelelhet a brüsszeli elvárásoknak, gyakorlatilag azonban a Habony–Garancsi-kör további térnyerését alapozza meg.

A Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százaléka

A magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.

Bukdácsol a rendezvénypiac, de a baráti cégeket így is tízmilliárdokkal tömik ki Orbánék

Miközben a két éve dühöngő világjárvány miatt alig-alig akadnak már rendezvények, az állam több tízmilliárd forint értékben bízta meg az Antenna Hungáriát szervezési feladatokkal. Ezeket aztán a cég el sem végzi, hanem továbbpasszolja Balásy Gyula érdekeltségeinek.

A NER öt megbocsáthatatlan műemlékrombolása

Ebben az esetben is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásról volt szó, ezért a műemléki védettség nem lehetett akadálya a bontásnak, Budapest pedig szegényebb lett egy különleges, nagyszerű lehetőségeket rejtő, önmagában is kiemelkedően értékes ipari műemlékkel.

Amikor a NER jószívű: Bigének és Gattyánnak is szorítottak helyet a kormány Covid-pályázatain

Építőipar, élelmiszer-termelés, de főként a német autóipar: busásan megajándékozta a kormány a szívének kedves köröket a koronavírus-járványra hivatkozva indított pályázaton. Mészáros, Gattyán vagy Leisztinger is feltűnik a HVG által megszerzett dokumentumban.

Új társai vannak Garancsiéknak a Dürer-fejlesztésben, de nem tudni, kik

A zuglói Dürer Kert helyén az iroda- és lakóépületek alapozásánál tartanak.

Közel 70 milliárdért fejleszti a Testnevelési Egyetem kampuszát Mészáros Lőrinc vállalata

Sikerrel zárta 2021-et a ZÁÉV, sikerrel nyitja 2022-t is. Ahogy halad az uniós közbeszerzési értesítő a tavaly év végi tendernyertes hirdetmények közzétételével, úgy lesz egyre izmosabb Mészáros Lőrinc cégbirodalmának decemberi nyeresége. A kedden kikerült újabb bejegyzés szerint ugyanis Mészáros ZÁÉV Építőipari Zrt.-je vitte a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztésének második ütemét, nem kevesebb, mint 69,7 milliárd forintért.

128 milliárdot költött a kormány stadionokra a kézilabda EB miatt: hármat építettek, egyet felújítottak

Január 13-án startol el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, a január 30-ig tartó eseményt Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használnak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összeszedtük a férfi kézilabda Európa-bajnokság sportberuházásainak a kivitelezési árait: három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. Az arénák az EB kezdetére épphogy meglettek, a magyar férfi kézilabda-válogatott azonban nem tudta a felkészülési mérkőzéseit a tatabányai sportcsarnokban játszani, ugyanis akkor az akkor még nem készült el.

Most 3,9 milliárddal drágult az új Néprajzi Múzeum, a végösszeg már közel 40 milliárd

2019-ben nyerte el a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. a Városligetbe álmodott Új Néprajzi Múzeum kivitelezését nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg először 32 milliárdra drágult, majd 35-re, most pedig kiegészítő munkákra további 3,9 milliárdot kaptak a kivitelezők. Az új múzeum ára ezzel elérte a nettó 39 milliárd forintot – és még nincs kész, tehát lehet majd akár még ennél is több.
Találatok: [529]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>