K-Monitor Adatbázis

Hernádi Zsolt Tamás (Tarján, 1960. november 30. –) magyar üzletember, 2001 óta a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatója, 2017 óta a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.

2011-ben ügyészségi vizsgálat indult Horvátországban Hernádi Zsolt ellen, mivel 2008-2009 folyamán állítólag 10 millió eurót fizetettIvo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek, hogy a MOL megszerezhesse az INA feletti irányítási jogot. 2013 szeptember végén a zágrábi bíróság elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen, aki az Interpol vörös körözési listájára is felkerült, s európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. A magyar bíróság megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását. A zágrábi megyei bíróság Laura Valković ügyvédet jelölte ki Hernádi Zsolt védőügyvédjének. 2015-ben a német és az osztrák hatóságoknál elérte, hogy azok nem veszik figyelembe az Interpol körözést, így Németországba és Ausztriába mégis utazhat.

2014. május 26-án a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást a hivatali vesztegetés miatti büntetőperben, a csalás és vagyoni hátrány okozása miatti vádak alól pedig felmentette.

2018. november 17-én az Interpol végrehajtó bizottsága visszahelyezte Hernádi Zsoltot a vörös körözési listára. 2019 végén Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban, az ítéletet számos független orgánum is elfogultnak írta le. 2020. január 29-én szintén a Zágráb Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a Hernádi letartoztatásáról hozott 2018-as döntését. 

2019 óta a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi elnöke. A 2023-as Befolyás-barométer szerint Hernádi a 7. legbefolyásosabb közéleti szereplő Magyarországon.

Forrás: Wikipedia

Varga Judit (Miskolc, 1980 – ) magyar jogász, politikus. 2004-es diplomaszerzését (ME ÁJK) követően Budapesten ügyvédjelöltként, majd bírósági fogalmazóként dolgozott 2009-ig. 2009-2018 között Brüsszelben, az Európai Parlamentben tevékenykedett politikai tanácsadóként, ahol részt vett a környezetvédelmi, klímapolitikai és közegészségügyi jogalkotással kapcsolatos munkákban. 2018 májusától a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára. Államtitkárként Magyarország nemzeti szuverenitásra épülő migrációs álláspontját reprezentálta, amely szerint minden országnak joga van eldönteni, hogy kiket enged be a területére. Ezzel összefüggésben közreműködött a Sargentini-jelentéssel szembeni kormányzati védekezés kidolgozásában, majd később képviselte a magyar kormányt a 7-es cikk szerinti eljárás vitáiban.

2019. július 12. és 2023. július 31. között, a negyedik-ötödik Orbán-kormány alatt Magyarország igazságügyi minisztere. Miniszteri tisztsége alatt látott napvilágot a Pegasus-ügy és a Völner-Schadl ügy is. 2023. júliusi miniszteri lemondását követően felmerült, hogy a Fidesz listájának vezetője lesz a 2024-es európai parlamenti választásokon, ám 2024 februárjában kirobbant kegyelmi ügy nyomán visszavonult a közélettől, képviselői mandátumáról is lemondott.

Az egyetemi modellváltás következtében 2020 júniusa és 2023. február 15. között a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány (Universitas Miskolcinensis Alapítvány) kuratóriumi elnöke.

2008 és 2023 között Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatójának házastársa. Három gyermekük született: Levente, Lóránt és Miklós.