language

Lapok:

Akták:

Pegasus-ügy highlight_off

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Pegasus-ügy

Pegasus-ügy

A Pegasus egy kémszoftver, amit az izraeli NSO Group kiberhírszerző cég fejlesztett ki. A program észrevétlenül feltelepíthető digitális adathordozókra, például okostelefonokra, és az eszközökön tárolt adatokhoz (képekhez, emailekhez, jegyzetekhez, hanganyagokhoz stb.) teljes körű hozzáférést biztosít. Hivatalosan csak szervezett bűnözéssel gyanúsított emberek és csoportok ellen használható, de az elmúlt években világszerte alkalmazták politikai ellenfelek, üzletemberek, civilek, újságírók megfigyelésére.

Magyarországon 2021 nyarán jött nyilvánosságra, hogy kormánykritikus újságírókat, ügyvédeket és üzletembereket figyeltek meg a Pegasus kémszoftverrel – erről a Direkt36 készített tényfeltáró riportsorozatot. Miután a Nemzetbiztonsági Bizottság 2017 októberében megszavazta, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) közbeszerzési eljárás nélkül szerezzen be egy megfigyelésekre alkalmas szoftvert, a Pegasust egy közvetítőcég, a Communication Technologies Kft. segítségével vásárolták meg 6 millió euróért. A cég tulajdonosai között van a Belügyminisztérium korábbi államtitkára, Tasnádi László.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a megfigyelésekkel kapcsolatos nyomozást lezárta, és megállapította, hogy jogosulatlan adatgyűjtés nem történt. A NAIH jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon 300 embert figyeltek meg, a jelentés érdemi részét 2050-ig titkosították. Az Európai Parlament által felállított Pegasus-különbizottság Magyarországon is vizsgálja, hogy történt-e visszaélés a kémprogram használata során.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [25]  Oldalak:   <<  <  1 2 3

Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

Az Európai Bizottság nem hagyja jóvá a helyreállítási tervet, amíg nincs igazságügyi reform Magyarországon

Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.

Pegasus-ügy: Amit tudunk, és amit csak sejtünk

Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről.
Találatok: [25]  Oldalak:   <<  <  1 2 3