language

Kulcsszavak:

közigazgatás hallgatása highlight_off

Személyek:

Völner Pál highlight_off

Völner Pál

Völner Pál (1962 – ) jogász végzettségű magyar politikus. Korábban az APEH-nál, 1988-90-ig pedig az Eternit Vállalatnál dolgozott jogtanácsosként. A Fidesz Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetnek pedig 2015-től elnöke. 2010 májusában lett országgyűlési képviselő, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. 2015 októberétől lemondásáig (2021) az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára volt.

Völner Pál neve felmerült a Pegasus-ügy kapcsán is, amikor Varga Judit azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a megfigyelések engedélyezését Völner írta alá. Azonban a nagyobb médiafigyelmet a Völner-Schadl ügyként ismert korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt folyó eljárás kapta. Az ügy alapja, hogy Völner Pál és Schadl György egymás közt korrupciós kapcsolatot alakított ki, és Völner legalább 83 millió forintnak megfelelő készpénzt vett át 2018 és 2021 között Schadltől. A vád szerint ezért cserébe Völner azokat nevezte ki önálló bírósági végrehajtónak, akikkel előzetesen megállapodott Schadl György. Ebben az időszakban ugyan Vízkelety Mariann írta alá a kinevezéseket, a tanúvallomások azonban egyértelműen arra utalnak, hogy Völner nagyobb befolyással rendelkezett a kinevezéseket illetően.

A Legfőbb Ügyészség 2021 decemberében hivatali vesztegetés gyanúja miatt kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, nem sokkal utána lemondott hivatali tisztségéről. Az ügyben másodrendű vádlott, és szabadlábon védekezhet.

A nyilvánosságra került 1734 oldalas nyomozati anyag alapján felmerült továbbá az is, hogy Völner kihasználta Schadl egyetemi kapcsolatait, és a lehallgatási jegyzőkönyv szerint többször is kérte, hogy járjon közben rokonának vizsgája kapcsán  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

Miért zárták le a Schadl–Völner-ügy nyomozását, ha voltak még elvarratlan szálak? Ügyészség: ¯_(ツ)_/¯

Nem ad tájékoztatást az ügyészség arról, hogy miért zárták le a Schadl–Völner-ügy nyomozását 2022-ben, amikor az ügy bizonyos mellékszálaiban – például abban, amelybe az ominózus, Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést elkülönítették – még mindig nyomoznak. A törvényben meghatározott határidőt figyelembe véve még több mint egy évig nyomozhattak volna a főügyben is.

Nem mondja meg az ügyészség, miért zárták le a Völner–Schadl-ügy nyomozását, ha maradtak még kérdések

A fő ügyben már 2022-ben lezárták a nyomozást, az attól elkülönített más ügyekben még tart.

Mészáros Lőrinc őrző-védő cége ügyel a biztonságra az ügyészségen

„Minket egy külsős őrző-védő szerv véd, akiknek kötelező beírni azt, ha egy külsős ember itt van. Ha bent járt, ki fog derülni. Ha nem járt bent, az is ki fog derülni a nyomozás során” – mondta pár nappal ezelőtt Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a sajtótájékoztatóján. A tájékoztatót azután hívták össze, hogy 2023 januárjában Varga Judit még igazságügyi miniszterként egy hangfelvételen arról beszélt: Rogán Antalék azt „javasolták” az ügyészségnek, húzzanak ki részeket az ügyészségi iratokból a Schadl–Völner-ügyben.

Egy alkotmánybíróval is találkozott Schadl György, mielőtt elfogták

Schadl György néhány héttel elfogása előtt találkozott Czine Ágnes alkotmánybíróval is. Hogy miről beszéltek, az egyelőre nem derült ki.

Saját dobra vert battonyai házukat vásárolták vissza – a végrehajtónak ezért is jár jutalék

Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A Schadl-dosszié: Völner volt Schadl meghosszabbított keze, ami más politikusok felé is elért – de kik ők?

Országgyűlési képviselők és miniszterek nevei is felbukkannak a Schadl-ügy irataiban, ám hogy pontosan ki és hogyan kapcsolódik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azt jelenleg még nehéz megállapítani. Mindenesetre összeszedtük, kik is ezek a politikusok, és a nevük milyen kontextusban merült fel.

A Schadl-dosszié: Az ügy, amelyet Varga Judit simán túlélt

Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt.

Felmerült a nevük a Schadl-ügy tanúvallomásaiban, négy fideszes ellen kért vagyonosodási eljárást a Párbeszéd

Az Igazságügyi Minisztérium több alkalmazottja is azt állította, hogy befolyásolhatták a végrehajtói helyek kiválasztását.

Az igazságügyi apparátus szemlesütve hajtotta végre Schadl és Völner akaratát

Noha a Schadl-botrány politikai főszereplője Völner Pál egykori államtitkár, a végrehajtók jogellenes kiválasztásához az igazságügyi tárca közép- és felső vezetése is asszisztált – ez derül ki a HVG birtokába került tanúvallomásokból. A minisztérium dolgozói – ha közben netán kellemetlenül is érezték magukat – minden utasítást teljesítettek, ami felülről érkezett, így nyerhettek végrehajtói kinevezést Schadl György engedelmes lekötelezettjei.

Így lett a telefonlehallgatásnál is fontosabb egy vádalku a Schadl-ügyben

Kik mozgatták „gyalogként" a Schadl György-féle korrupciós hálózatot? Hogy áramlott a pénz a végrehajtóelnök Schadl és Völner Pál államtitkár között? Mikortól figyelt fel az ügyre a hatóság, és hogyan követte nyomon a kenőpénzek útját?
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>