K-Monitor Adatbázis

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták. 

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attila érdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.

Az ügy 2019-ben látott napvilágot, miszerint Boldog IstvánJász-Nagykun-Szolnok megyei (4. számú választókerület, Fidesz) képviselő és a hozzá köthető elkövetői kör befolyásolták a térség településfejlesztési tendereit, hogy az általuk meghatározott cégek kapjanak megbízást. A vád szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is, mindezekért pedig pénzt kaptak vissza a vállalkozóktól.

Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. A többrészes vád szerint Boldog, a jobbkezének számító fideszes képviselővel Fehér Petrávalösszehívta a körzetéhez tartozó polgármestereket,  és közösen eldöntötték, hogy ki, mire, és mennyi támogatást kaphat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Európai Uniós forrásokból. A vádirat második része pedig arról szól, hogyan keresték meg Boldogék a nyertes önkormányzatok polgármestereit, hogy mennyi pénzt kell visszadniuk ezért cserébe. Nagyságrendileg 10-20 százalékos részesedést kértek vissza a közbeszerzési pénzekből. A fejlesztések megvalósítására Boldogék választották ki a cégeket, így a Debköz Kft., a Makor Kft. és a Gerecse House nyerhettek a pályázatokon. A nyertes projektek után összesen 20 millió forintot fizettek vissza a cégvezetők Boldog István, Fehér Petra és K. Péter a részére. K. Péterre Boldog István “táskás embereként” hivatkoznak, aki cégével, a Szalay Bau Kft.-vel százmilliós beruházást végzett Boldog körzetében.

Boldog mentelmi jogát 2020-ban felfüggesztették, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá, Fehér Petrára, és K. Péterre. A bíróságon ártatlannak vallották magukat.