K-Monitor Adatbázis

Újabb turisztikai támogatásokat hívott vissza a kormány azt követően, hogy nagyjából fél évvel ezelőtt 56 milliárd forint támogatást vont el az ágazatból. A Magyar Turisztikai Ügynökség szárnyai alá tartozó állami cég nemcsak elvett, adott is támogatást, például Csányi Sándor, Hernádi Zsolt és Garancsi István cégének. A második világháborús budai kitörési kísérletre emlékező túrákat szervező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet „bakancsos turistaházat” létesít 70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból.

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.

Közzétették a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat nyerteseinek névsorát. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 83,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki, túlnyomórészt a NER-hez kötődő vállalkozóknak.

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, hogy csaknem hétmilliárd forintból fejezheti be a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. Esztergomban a Hernádi Zsolt MOL-vezér által megvett, félkész állapotú Mária Valéria Hotelt. Mindehhez a Magyar Turisztikai Ügynökség 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.

A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint független turisztikai szakemberek bírálták el például Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó és a Garancsi-Hernádi-Csányi trió által luxusszálloda építésére benyújtott pályázatokat a 300 milliárd forintos Kisfaludy-programban. A jó üzleti terv lehetett a siker kulcsa.