language

Intézmények:

Hunguest Hotels Zrt. highlight_off
Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. highlight_off

Hunguest Hotels Zrt.

A Hunguest Hotels Zrt. a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. közvetett többségi tulajdonában áll.

A szállodalánc a Kisfaludy program egyik legnagyobb  kedvezményezettje volt, 2020-ban a pandémia miatt kiosztásra kerülő 83 milliárd forint forrásból 17,7 milliárdot kapott 17 vidéki szálloda felújítására. A szállodák felújítását a szintén Mészáros Lőrinchez és gyermekeihez köthető FEJÉR B.Á.L. Zrt. végezhette el, a kivitelező kiválasztásáról házon belül dönthettek, arra nem kellett közbeszerzést kiírni.

Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.

A Magyar Villamos Művek Energetika Zrt. (rövid neve: MVM Zrt.) egy olyan állami tulajdonban lévő vállalatcsoport, amely hazai egyetemes szolgáltatást nyújt a földgáz- és villamos energia területén valamennyi lakossági ügyfélnek. Ez egy többéves folyamat része volt, amelynek eredményeképpen a korábbi szolgáltatók felvásárlásra és újrabrandelésre kerültek az MVM által.

2022-től egyetemes gáz- és áramszolgáltatóként működik az MVM Energetika, miután megvásárolta az E.On áramszolgáltót. A 2015-ben alapított nemzeti közműszolgáltató cég, az NKM, mely a villamosenergia-, és a gázszektorban, továbbá a távhőágazatban tevékenykedik, 2019-től teljes mértékben az MVM-be olvadt.  2019-től a regionális energiaszolgáltató-cégek piacán is nagy átalakulás történt. 2021-ben megtörtént az Elmű-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Korlátolt Felelősségű Társaságfelvásárlása.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Az Orbán-rendszer csúcsvállalatának titkai

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.
Találatok: [1]  Oldalak:   1