K-Monitor Adatbázis

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

2023. februárjában derült ki, hogy egy hallgató vizsgájával kapcsolatos szabálytalanság miatt etikai eljárás indult az egyetemi "modellváltáson" átesett Budapesti Corvinus Egyetem két oktatója ellen. Az eljárást közérdekű bejelentőként Ádám Zoltán, az egyetem docense és egyben az érintett tanuló oktatója kezdeményezte. Ádám az egyetem szakszervezeti tagjainak csoportjában közzétett bejegyzése szerint a befolyásos családból származó hallgatóval kivételeztek a téli vizsgaidőszakban, ugyanis “a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet." 

Bár az érintett hallgatót nem nevesítette, a bejegyzésből az is kiderült, hogy családja "a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint jelentős MOL-részesedéssel rendelkezik". Mindez azért releváns az ügy szempontjából, mivel a 2019 óta alapítványi fenntartású intézmény vagyonának jelentős részét MOL-részvények teszik ki, emellett a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója.

A hónapokon át húzódó eljárás első fokon – az egyetem etikai bizottságának döntése alapján – elmarasztalta a BCE két magas beosztású oktatóját, az egyetem rektorhelyettese, Szabó Lajos azonban másodfokon felmentette őket. Bár döntésében nem vitatta, hogy az etikai kódexben szereplő megkülönböztetés-mentesség sérült az eset során, érvelése szerint azonban nem bizonyítható, hogy vagyoni helyzete miatt kivételeztek volna a hallgatóval. Az ügyben Takáts Elődnek, az egyetem – időközben lemondott – rektorának érintettségét is vizsgálták: az etikai bizottság első fokon az ő esetében is elmarasztaló döntést hozott, a Hernádi vezette kuratórium azonban másodfokon felmentette a vádak alól. Ádám Zoltán a felmentő határozatok kihirdetése után a TASZ segítségével felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken.