K-Monitor Adatbázis

2014-ben hozta létre a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), aminek elsődleges feladata és célkitűzése, hogy összehangolja és ellenőrizze a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit az egységes és szabályozott célkitűzések alapján. A cél a kommunikációs kiadások ésszerűsítése és hatékonyabb felügyelete. Kezdetben Lázár János vezette Miniszterelnökségirányította a területet, majd 2015 októberétől Rogán Antal miniszteri posztot kapott és az általa irányított, frissen létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a legfőbb kommunikációs feladatokat. 

2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra. Ezeknek a keretmegállapodásoknak az (általában három) győztese lesz jogosult a meglévő források lehívására. Az új rendszerben már nincs nyílt verseny az állami médiaköltések piacán, csak három kijelölt cég és társaik vállalhatnak kommunikációs és PR-munkát a kormány hivatalai és cégei részére.

2015-ben az első kiírt keretösszeg 25 milliárd forint volt és három nyertest hirdettek. A Trinity Communications-t, mely Kuna Tibor-hoz kötődik, a HG 360 reklámügynökséget, mely Csetényi Csaba tulajdonában van és a harmadik győztes pedig az amerikai székhelyű, GroupM tagja a Mindshare lett. A második keretmegállapodást szintén Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei nyerték, azonban feltűnt egy új szereplő is a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft. is. Balásy Gyula cége 2017-től kezdve a legnagyobb győztesévé válik a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor az évek során folyamatosan visszaszorul a forrásoktól és 2018-ra már csak a rendelkezésre álló összeg alig 20%-át tudták megszerezni. 2018 júniusában pedig a NKOH véglegesen szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, ezzel pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 2018 óta monopolhelyzetben van az állami kommunikációs piacon Balásy Gyula két cége (a New Land Media és a Lounge Design). 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárdot vett ki.

A kommunikációs és PR-munkákat érintő keretösszeg az évek során folyamatosan növekedett és 2017-ben a kormány törölte a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló rendeletből az átláthatósági kötelezettségekkel járó szankciókat és egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra”, mely elnevezés alatt futnak később a kék plakátos kampányok. Míg 2015-ben 25 milliárd volt a kommunikációra szánt keretösszeg, addig ez 2018-ban már 50 milliárdra növekedett és 2021-ben már elérte az 54 milliárdot is. Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányok. Ezek legyártására, kihelyezésére és a kampányokat népszerűsítő újsághirdetésekre, illetve a Youtube-on és Facebookon megjelenő hirdetésekre a kormány 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el.

Lánczi Tamás (1978-) magyar politológus. Édesapja, Lánczi András filozófus, Orbán Viktor beszédírója. A miniszterelnök a 2024-től felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének kérte fel. A Hivatal vezetőjeként Lánczi munkáját kutatóintézet segíti, mentelmi jog védi, fizetése közel ötmillió forint.

Lánczi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon végezte, ahol 2003-ban szerzett diplomát politológiából. Ezt követően a Századvég Alapítványnál dolgozott. 2008-ban a tanácsadói testületében volt amerikai törvényhozókat, nagyköveteket felsorakoztató, amerikai NGO, az American Council of Youth Political Leaders (ACYPL) programjában vett részt. 

A második Orbán-kormányban 2010-től 2011-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként Navracsics Tibor miniszteri kabinetfőnöke volt. Ezt követően 2012-től visszatért a Századvéghez. 2015.06.09.-től a Danube Business Consulting Ltd. Londonban bejegyzett, Habony Árpádhoz köthető cég igazgatója.

2017 februárjától 2019. márciusáig a Figyelő című hetilap főszerkesztője volt. Nagy felháborodást váltott ki a Figyelő 2018/15. lapszámában megjelent lista, amiben név szerint soroltak fel "Soros-zsoldosnak" kikiáltott magánszemélyeket (köztük már elhunyt személyeket), oktatókat, újságírókat és civil szervezeteket. Ezzel párhuzamosan a közmédia online felületén Mozgástér néven politikai publicisztikai blogot vezet. Feltételezések szerint a Schmidt Mária és Liszkay Gábor közötti konfliktusok, valamit a Figyelő csökkenő eladási számai vezethettek ahhoz, hogy 2019 márciusában Lánczi Tamást leváltották a főszerkesztői pozícióból.

Ezt követően a Schmidt Máriához köthető XXI. század Intézet igazgatója, majd az MTVA online igazgatója, és műsorvezetője. Elemzéseiben, riportjaiban a kormányzati kommunikációs irányvonallal összhangban, arra ráerősítve értelmezi a magyar és nemzetközi politikai fejleményeket.

A 2010 után állami segítséggel jelentős profitot termelő, monopol helyzetú Dohányboltellátó (ODBE) létrehozásával párhuzamosan Lánczi 2015 és 2018 között az abban tulajdonos British American Tobacco (BAT) felügyelőbizottsági tagja volt.