language

Akták:

A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai highlight_off
Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései highlight_off

A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai

A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai

Az 1991 óta működő Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) eredetileg a nemzeti érdekek és értékek védelmére jött létre. Antall József alapította, idővel azonban fideszes befolyásoltságúvá vált: Szájer József, Semjén Zsolt, Gulyás Gergely és Kövér László mellett Habony Árpád és Tombor András-közeli személyek is kuratóriumi tagok lettek. 

2021 tavaszától a BLA közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA). A KEKVA intézménye a korrupció egy formája, mivel a közvagyon kiszervezését, magánvagyonná alakítását teszi lehetővé: az állam az alapítványoknak feladatellátásukhoz közpénzt szolgáltat, amivel azok szabadon gazdálkodhatnak. A BLA egykori titkára, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal nagyvonalúan adja a kormánytámogatásokat az alapítványnak: míg ennek értéke 2022-ben 6,4 milliárd, 2023 elején már 9,2 milliárd Ft volt – ez utóbbi összeg megegyezik azzal, amit a hazai civil szervezetek összességükben kapnak támogatásként, természetesen azt is politikai alapon szétosztva. 2023-ban emellett az alapítvány a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségtől további 160 millió forintot kapott. Ezenkívül a kormány ingatlannal is támogatta a BLA tevékenységét: a 9,9 milliárd Ft értékű Lónyay-Hatvany villát ingyenesen adta át az alapítvány számára. Az épületet még 2014-ben kezdte felújítani az MNB egyik alapítványa, végül azonban az államnak adta el, ahonnan a BLA-hoz került.

Bár az alapítvány a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat nem teszi közzé, az bizonyos, hogy a támogatások jelentős részét olyan látszólag civil, nonprofit szervezeteknek osztja tovább, amelyek valójában fideszes kötődésűek. A BLA rendszeresen támogatja többek között az Alapjogokért Központot, melynek feladata a kormánypárti propaganda számára ,,szakértők”, elemzők biztosítása, gyakran  azonban ellenszolgáltatás nélkül is jelentős közpénzekhez jut (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központot működtető kft. tulajdonosa egyben a kormánypárti médiaholding-alapítvány, a KESMA kuratóriumi elnöke, míg az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője.) Az Alapjogokért Központ 2021-ben 1,5 milliárd, 2022-ben 2 milliárd forintot kapott a BLA-tól.

A BLA 2021 és 2023 között 1,678 milliárd forintot adott a Fidesz-közeli The European Conservative folyóirat számára, hogy elősegítse annak meghatározó európai hírportállá való válását. A cég az összeget a magazin kiadására, a hírszerkesztőség felállítására és működtetésére, a fizetésekre, valamint a brüsszeli irodára fordította. A cég többségi tulajdonosa Lánczi András, aki 2010 és 2016 között a Századvég kuratóriumi elnöke volt, 2021 óta az MCC kuratóriumi tagja. A lap a nagy összegű támogatás ellenére mindössze 27 millió forintot termelt 2021 óta.

A BLA támogatja a Scrutont is: 2022-ben a “konzervatív kávézó” 400 milliót kapott az alapítványtól, így a révfülöpi létesítményükből már elektromos kishajóval mehetnek a vendégek madárlesre. Ezenfelül a Fidesz-közeli tehetséggondozó szervezetek támogatására is jut pénz, például az Orbán Gáspár által alapított Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSz) 61,5 millió forintot kapott a BLA-tól kollégiumának működtetésére. Az Orbán Ráhellel PR-interjút készítő Hype&Hyper dizájnmagazin is bőkezű támogatásban részesült: a lap online kiadásáért felelős Hypeandhyper Nonprofit Kkt. 89 millió forintot kapott.

Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései

Az Antall József Tudásközpont közpénzköltései

Az Antall József Tudásközpont (Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány, AJTK) kétes pénzköltéseire 2021 tavaszán derült fény. A Direkt36-hoz kerülő belső dokumentumokból kiderült, hogy az Antall Péter igazgatása alatt az állami támogatásokban részesülő közhasznú alapítvány külföldi luxusutazásokra, magánkórházi kezelésekre, ruházatra és több tízmilliós PR-cikkekre költött közpénzmilliókat az alapítványi kasszából. Az AJTK emellett szerződéses kapcsolatban állt Antall Péter feleségének, a szintén AJTK vezetőségében helyet foglaló Antall-Horváth Veronikának két cégével is. Az évek során súlyosan eladósodott szervezet mindeközben jelentősen növelte Antall Péter fizetését is: az igazgató bérezése a 2013-as havi átlag 719 ezer forintról 2019-re már 4,6 millióra, tehát hatszorosára emelkedett, 2020-ban pedig az AJTK brüsszeli irodájának irányításáért járó tiszteletdíjával és jubileumi jutalmával kiegészülve átlagosan havi bruttó 6,9 millió forintot keresett. 

Bár az alapítvány az évek során egyre nagyobb kormányzati támogatásokat kapott – 2021-ig összesen csaknem 5 milliárd forintot – 2015 után folyamatosan hiányt termelt, 2018-ban már 452 millió forintra nőtt adósságállománya. A közvetlen, Miniszterelnökségtől érkező állami támogatás mellett a Miniszterelnöki Kabinetiroda a szintén kormányközeli Batthyány Lajos Alapítványon keresztül is negyedmilliárdnyi támogatást nyújtott a szervezetnek működési kiadásokra, így a hitelek törlesztése a BLA-n keresztül ugyan, de közpénzből történt

A Direkt36 cikkeinek megjelenése után a NAV és a Miniszterelnökség is vizsgálatot indított a Tudásközpont gazdálkodásával kapcsolatban. 2021 őszén az AJTK teljes felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, Nógrádi György is lemondott, a Miniszterelnökség vizsgálatának lezárultával pedig bejelentette hogy bár  „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze” így a továbbiakban nem támogatja az Antall József Tudásközpont tevékenységét. A szervezet az ősz folyamán létszámleépítést jelentett be, Nógrádi távozásával pedig Antall Péter került a kuratórium élére, míg az igazgatói posztot felesége, Antall-Horváth Veronika vette át.

Miután a Miniszterelnökség megtagadta vizsgálata során elkészült átvilágítási jelentés kiadását az Átlátszónak, a lap adatigénylési pert indított a minisztérium ellen. A 2023 tavaszán meghozott jogerős ítélet megállapította, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a jelentést. Bár a Miniszterelnökség a másodfokú ítélet után a Kúriához fordult jogorvoslatért, utóbbi helybenhagyta a jogerős döntést. Az Átlátszó által kiperelt jelentésből kiderül, hogy az AJTK-nak folyósított állami támogatásokból több alkalommal visszafizetést kért a Miniszterelnökség bizonyos nem elszámolható költségek miatt. Bár a visszafizetés indoklása nem szerepel a jelentésben, az kiderül, hogy több esetben a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. 


Kép forrása: Népszava

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Milliárdos támogatások mellett is pénzügyi mentőövre szorult az Antall József Tudásközpont

Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt.
Találatok: [1]  Oldalak:   1