K-Monitor Adatbázis

Az 1991 óta működő Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) eredetileg a nemzeti érdekek és értékek védelmére jött létre. Antall József alapította, idővel azonban fideszes befolyásoltságúvá vált: Szájer József, Semjén Zsolt, Gulyás Gergely és Kövér László mellett Habony Árpád és Tombor András-közeli személyek is kuratóriumi tagok lettek. 

2021 tavaszától a BLA közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA). A KEKVA intézménye a korrupció egy formája, mivel a közvagyon kiszervezését, magánvagyonná alakítását teszi lehetővé: az állam az alapítványoknak feladatellátásukhoz közpénzt szolgáltat, amivel azok szabadon gazdálkodhatnak. A BLA egykori titkára, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal nagyvonalúan adja a kormánytámogatásokat az alapítványnak: míg ennek értéke 2022-ben 6,4 milliárd, 2023 elején már 9,2 milliárd Ft volt – ez utóbbi összeg megegyezik azzal, amit a hazai civil szervezetek összességükben kapnak támogatásként, természetesen azt is politikai alapon szétosztva. 2023-ban emellett az alapítvány a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségtől további 160 millió forintot kapott. Ezenkívül a kormány ingatlannal is támogatta a BLA tevékenységét: a 9,9 milliárd Ft értékű Lónyay-Hatvany villát ingyenesen adta át az alapítvány számára. Az épületet még 2014-ben kezdte felújítani az MNB egyik alapítványa, végül azonban az államnak adta el, ahonnan a BLA-hoz került.

Bár az alapítvány a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat nem teszi közzé, az bizonyos, hogy a támogatások jelentős részét olyan látszólag civil, nonprofit szervezeteknek osztja tovább, amelyek valójában fideszes kötődésűek. A BLA rendszeresen támogatja többek között az Alapjogokért Központot, melynek feladata a kormánypárti propaganda számára ,,szakértők”, elemzők biztosítása, gyakran  azonban ellenszolgáltatás nélkül is jelentős közpénzekhez jut (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központot működtető kft. tulajdonosa egyben a kormánypárti médiaholding-alapítvány, a KESMA kuratóriumi elnöke, míg az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője.) Az Alapjogokért Központ 2021-ben 1,5 milliárd, 2022-ben 2 milliárd forintot kapott a BLA-tól.

A BLA 2021 és 2023 között 1,678 milliárd forintot adott a Fidesz-közeli The European Conservative folyóirat számára, hogy elősegítse annak meghatározó európai hírportállá való válását. A cég az összeget a magazin kiadására, a hírszerkesztőség felállítására és működtetésére, a fizetésekre, valamint a brüsszeli irodára fordította. A cég többségi tulajdonosa Lánczi András, aki 2010 és 2016 között a Századvég kuratóriumi elnöke volt, 2021 óta az MCC kuratóriumi tagja. A lap a nagy összegű támogatás ellenére mindössze 27 millió forintot termelt 2021 óta.

A BLA támogatja a Scrutont is: 2022-ben a “konzervatív kávézó” 400 milliót kapott az alapítványtól, így a révfülöpi létesítményükből már elektromos kishajóval mehetnek a vendégek madárlesre. Ezenfelül a Fidesz-közeli tehetséggondozó szervezetek támogatására is jut pénz, például az Orbán Gáspár által alapított Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSz) 61,5 millió forintot kapott a BLA-tól kollégiumának működtetésére. Az Orbán Ráhellel PR-interjút készítő Hype&Hyper dizájnmagazin is bőkezű támogatásban részesült: a lap online kiadásáért felelős Hypeandhyper Nonprofit Kkt. 89 millió forintot kapott.

Földi László (Eger, 1956. november 13. –) ezredes, a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökségének hírszerző tisztje, majd az Információs Hivatal műveleti igazgatója.

Magyar-történelem szakos tanári diplomájának megszerzése után Belügyminisztérium hírszerzéséhez (III/I csoportfőnökség) került, ahol az MSZMP tagja, majd alapszervezeti titkár lett. Közvetlen főnöke, Kocsis Kálmán utasítására már 1988-ban megkezdte a várható rendszerváltozás utáni időkre gondolva a hírszerzés új koncepcióinak kidolgozását. A rendszerváltás után a megújuló hírszerzésnél töretlenül folytatódott a karrierje. A megújult hírszerzés főigazgatója Kocsis Kálmán lett, a harmincas éveiben járó Földi László pedig hamarosan a műveleti igazgató, azaz a hírszerzés tényleges operatív tevékenységének közvetlen irányítója. Ezután kihelyezték a washingtoni magyar nagykövetségre összekötőnek az amerikai társszervekkel, valamint diplomáciai tapasztalatok, kapcsolatok szerzése céljából, mert Kocsis Kálmán benne látta lehetséges utódját.

1996 őszén azonban a Nyírfa-ügy miatt a baloldali kormány eltávolította Kocsis Kálmánt az IH éléről és hamarosan, 1997 tavaszán Földi Lászlónak is távoznia kellett. Az MSZP értékelése szerint ugyanis az IH belföldön is folytatott hírszerző tevékenységet, állítása szerint az orosz maffia ellen, és ennek során adatokat gyűjtöttek az MSZP, mint akkori kormánypárt egy sor képviselőjéről.A Nyírfa-ügy előzménye az Információs Hivatal 1996. november 14-én meginduló belső vizsgálata volt, melynek lezárását követően Nikolits István, Horn Gyula titkosszolgálati minisztere bejelentette, titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg egyes politikusokat. Földit és társait perbe fogták. 1999 márciusában megszületett a jogerős ítélet: a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Földit bűncselekmény hiányában mentette fel a jogosulatlan adatkezelés vádja alól és bizonyítottság hiányában az államtitoksértés vádja alól.

1998 után, a Fidesz-kormány idején Földi László a Defend őrző-védő biztonsági vállalat élére került. A kis cégből hamarosan, a Fidesz-kormány támogatásával, állami megrendelések révén, milliárdos forgalmú nagyvállalat lett. A 2002-es újabb kormányváltás után Földi László távozott a vállalat éléről, mivel arra számított, hogy az ő személye miatt az új kormány azt úgyis bedarálja, és meg akarta védeni a 2400 dolgozójuk munkahelyét. A vállalat élén Csintalan Sándor követte őt. Titkosszolgálati szakértőként azóta rendszeresen nyilatkozik, és publikál.