K-Monitor Adatbázis

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Az 1991 óta működő Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) eredetileg a nemzeti érdekek és értékek védelmére jött létre. Antall József alapította, idővel azonban fideszes befolyásoltságúvá vált: Szájer József, Semjén Zsolt, Gulyás Gergely és Kövér László mellett Habony Árpád és Tombor András-közeli személyek is kuratóriumi tagok lettek. 

2021 tavaszától a BLA közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA). A KEKVA intézménye a korrupció egy formája, mivel a közvagyon kiszervezését, magánvagyonná alakítását teszi lehetővé: az állam az alapítványoknak feladatellátásukhoz közpénzt szolgáltat, amivel azok szabadon gazdálkodhatnak. A BLA egykori titkára, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal nagyvonalúan adja a kormánytámogatásokat az alapítványnak: míg ennek értéke 2022-ben 6,4 milliárd, 2023 elején már 9,2 milliárd Ft volt – ez utóbbi összeg megegyezik azzal, amit a hazai civil szervezetek összességükben kapnak támogatásként, természetesen azt is politikai alapon szétosztva. 2023-ban emellett az alapítvány a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségtől további 160 millió forintot kapott. Ezenkívül a kormány ingatlannal is támogatta a BLA tevékenységét: a 9,9 milliárd Ft értékű Lónyay-Hatvany villát ingyenesen adta át az alapítvány számára. Az épületet még 2014-ben kezdte felújítani az MNB egyik alapítványa, végül azonban az államnak adta el, ahonnan a BLA-hoz került.

Bár az alapítvány a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat nem teszi közzé, az bizonyos, hogy a támogatások jelentős részét olyan látszólag civil, nonprofit szervezeteknek osztja tovább, amelyek valójában fideszes kötődésűek. A BLA rendszeresen támogatja többek között az Alapjogokért Központot, melynek feladata a kormánypárti propaganda számára ,,szakértők”, elemzők biztosítása, gyakran  azonban ellenszolgáltatás nélkül is jelentős közpénzekhez jut (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központot működtető kft. tulajdonosa egyben a kormánypárti médiaholding-alapítvány, a KESMA kuratóriumi elnöke, míg az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője.) Az Alapjogokért Központ 2021-ben 1,5 milliárd, 2022-ben 2 milliárd forintot kapott a BLA-tól.

A BLA 2021 és 2023 között 1,678 milliárd forintot adott a Fidesz-közeli The European Conservative folyóirat számára, hogy elősegítse annak meghatározó európai hírportállá való válását. A cég az összeget a magazin kiadására, a hírszerkesztőség felállítására és működtetésére, a fizetésekre, valamint a brüsszeli irodára fordította. A cég többségi tulajdonosa Lánczi András, aki 2010 és 2016 között a Századvég kuratóriumi elnöke volt, 2021 óta az MCC kuratóriumi tagja. A lap a nagy összegű támogatás ellenére mindössze 27 millió forintot termelt 2021 óta.

A BLA támogatja a Scrutont is: 2022-ben a “konzervatív kávézó” 400 milliót kapott az alapítványtól, így a révfülöpi létesítményükből már elektromos kishajóval mehetnek a vendégek madárlesre. Ezenfelül a Fidesz-közeli tehetséggondozó szervezetek támogatására is jut pénz, például az Orbán Gáspár által alapított Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSz) 61,5 millió forintot kapott a BLA-tól kollégiumának működtetésére. Az Orbán Ráhellel PR-interjút készítő Hype&Hyper dizájnmagazin is bőkezű támogatásban részesült: a lap online kiadásáért felelős Hypeandhyper Nonprofit Kkt. 89 millió forintot kapott.