K-Monitor Adatbázis

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 végén nyilatkozatokban fenyegette meg azokat a már korábban is támadott kormánykritikus civileket, akik külföldi támogatásokból végzik a munkájukat, amellyel a kormány korrupciós ügyeit tárják fel. A 888.hu-nak adott interjújában arra utalt: 2017-ben a Kormány "fellázad" az ellen a vélt nemzetközi befolyásolási kísérlet ellen, amely mögött a magyar kormány nyilatkozataiban Soros György magyar származású amerikai üzletembert és alapítványát (Open Society Foundations) sejteti, és melynek "idegen ügynökei" az említett civil szervezetek, köztük a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda.

Január elején a kormány nyílt kommunikációs támadást indított: Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt: "el kell takarítani" ezeket a szervezeteket, amelyre az amerikai választások után létrejött republikánus többség ad lehetőséget. 2017. márciusi Mandiner-interjújában az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet vádolta meg azzal, hogy a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól. Az EKINT az ügyben később pert nyert a politikussal szemben, akit a Fővárosi Ítélőtábla döntésében bocsánatkérésre és sérelemdíj megfizetésére kötelezett..

Később kormánypárti politikusok megerősítették azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormány vagyonnyilatkozat tételre kötelezné a civil szervezetek vezetőit – izraeli példára hivatkozva.

Áprilisban egy olyan javaslat került a Parlament elé, amely "külföldről finanszírozott szervezetként való regisztrálásra kötelezné a 7,2 millió forint feletti támogatást külföldi elnyerő alapítványokat és egyesületeket”. A tervezet ellen 248 szervezet tiltakozott, és több tízezren vettek részt a Hősök terén megrendezett tüntetésen is. Állásfoglalások: TASZ, Átlátszó, Helsinki, K-Monitor. 2017. június 13-án a törvényt az országgyűlés Fideszes többsége elfogadta.

Az Európai Unió Bíróságának 2020-as döntése értelmében uniós jogot sért a külföldről támogatott civileket nyilatkozattételre kötelező törvény. 2021 nyarán az országgyűlés – a régi visszavonása után – új civiltörvényt szavazott meg. Az új szabályozás szerint a 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölötti szervezetekről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék. Emellett az új törvény azt is előírta, hogy az alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük adományozóikat közhasznúsági jelentésükben. Ezen a kitételen végül enyhített a kormány: ennek alapján 500 ezer forintos összeg alatt az adományozók megőrizhetik névtelenségüket.

Vélhetően az ellenséges politikai klíma hatására 2018-ban az OSF bezárta budapesti irodáját és Berlinbe költöztette át. 2023-ban jött a hír, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok kivonul az EU-ból és felfüggeszti az uniós országokban működő civil és jogvédő szervezetek támogatását.

Tudnivalók civil szervezetek számára a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről (TASZ)

A miniszterelnök Norvég Alapból finanszírozott szervezetek ellen indított, konkrét visszélések feltárása nélkül zárult támadásáról itt gyűjtjük a cikkeket.

2014-ben hozta létre a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), aminek elsődleges feladata és célkitűzése, hogy összehangolja és ellenőrizze a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit az egységes és szabályozott célkitűzések alapján. A cél a kommunikációs kiadások ésszerűsítése és hatékonyabb felügyelete. Kezdetben Lázár János vezette Miniszterelnökségirányította a területet, majd 2015 októberétől Rogán Antal miniszteri posztot kapott és az általa irányított, frissen létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a legfőbb kommunikációs feladatokat. 

2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra. Ezeknek a keretmegállapodásoknak az (általában három) győztese lesz jogosult a meglévő források lehívására. Az új rendszerben már nincs nyílt verseny az állami médiaköltések piacán, csak három kijelölt cég és társaik vállalhatnak kommunikációs és PR-munkát a kormány hivatalai és cégei részére.

2015-ben az első kiírt keretösszeg 25 milliárd forint volt és három nyertest hirdettek. A Trinity Communications-t, mely Kuna Tibor-hoz kötődik, a HG 360 reklámügynökséget, mely Csetényi Csaba tulajdonában van és a harmadik győztes pedig az amerikai székhelyű, GroupM tagja a Mindshare lett. A második keretmegállapodást szintén Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei nyerték, azonban feltűnt egy új szereplő is a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft. is. Balásy Gyula cége 2017-től kezdve a legnagyobb győztesévé válik a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor az évek során folyamatosan visszaszorul a forrásoktól és 2018-ra már csak a rendelkezésre álló összeg alig 20%-át tudták megszerezni. 2018 júniusában pedig a NKOH véglegesen szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, ezzel pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 2018 óta monopolhelyzetben van az állami kommunikációs piacon Balásy Gyula két cége (a New Land Media és a Lounge Design). 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárdot vett ki.

A kommunikációs és PR-munkákat érintő keretösszeg az évek során folyamatosan növekedett és 2017-ben a kormány törölte a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló rendeletből az átláthatósági kötelezettségekkel járó szankciókat és egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra”, mely elnevezés alatt futnak később a kék plakátos kampányok. Míg 2015-ben 25 milliárd volt a kommunikációra szánt keretösszeg, addig ez 2018-ban már 50 milliárdra növekedett és 2021-ben már elérte az 54 milliárdot is. Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányok. Ezek legyártására, kihelyezésére és a kampányokat népszerűsítő újsághirdetésekre, illetve a Youtube-on és Facebookon megjelenő hirdetésekre a kormány 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el.