language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Akták:

Kormány vs. Norvég Alap highlight_off

Kormány vs. Norvég Alap

Kormány vs. Norvég Alap

2014 tavaszán a KEHI a Miniszterelnökség utasítására kezdte el a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott szervezetek vizsgálatát, melynek végén több szervezetet feljelentett. A vizsgálatot a hivatalos kommunikáció miatt azért kezdeményezte – a látszat szerint – Lázár János, mert az NCTA-támogatásokat kezelő konzorcium egyik tagja, az Ökotárs Alapítvány esetében LMP-s kötődést és emiatt politikai elfogultságára utaló körülményeket véltek felfedezni. A KEHI-vizsgálat törvénytelensége miatt – mely az NCTA működésére vonatkozó nemzetközi megállapodásból következik – több más, Norvég Alap által támogatott szervezet visszautasította az adatszolgáltatást a KEHI részére, Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke pedig hivatali visszaélés miatt feljelentést tett.

2014 augusztusában a KEHI vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt sikkasztás gyanújával nyomozás indult az Ökotárs Alapítvány ellen, majd szeptember 8-án a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott az Ökotárs, illetve egy másik, Norvég Alap pályázatokat ellenőrző konzorciumi tag, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványnak (DemNet) irodájában. (A Budai Központi Kerületi Bíróság 2015 elején – helyt adva az Ökotárs panaszának  – kimondta a razzia törvénytelenségét.)

2014 őszén a KEHI költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál is feljelentést kezdeményezett, amely az érintett konzorciumi szervezetek adószámának felfüggesztését eredményezte. Pár hónappal később a bíróság döntésével a szervezetek visszakapták adószámukat, a nyomozást pedig 2015 őszén a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette az Ökotárs Alapítvány és a többi, 17 vizsgált szervezettel szemben – a lezárult ügyészségi vizsgálat csupán adminisztrációs hibákat tárt fel a norvég pénzeket felhasználóknál. Később kiderült, hogy a KEHI-vizsgálatot eredetileg személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte

2015 decemberében Norvégia és Magyarország között paktum született a Norvég Alappal kapcsolatban; ebben a magyar kormány írásbeli garanciát vállalt, hogy nem éri atrocitás a norvégok által támogatott civileket. A 2014-15-ös forrásbefagyasztást követően 2016-tól ismét megkezdődtek a tárgyalások a két állam között, mivel azonban egészen a 2021-es határidőig nem sikerült megegyezniük abban, hogy a pályázók közül melyik szervezet legyen a független alapkezelő (a magyar kormány nem fogadta el, hogy a pályázaton legtöbb pontot elérő Ökotárs Alapítvány kapja a megbízást), a magyar állam végül 77 milliárd forint támogatástól esett el

A az így kieső Norvég Alap helyett a kormány 2021-ben egy új pályázati alapot hozott létre, a Városi Civil Alapot, melynek 4 milliárdos keretösszegéből jellemzően Fidesz-közeli szervezetek részesülnek.


 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [51]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6   >  >>

Thomas Melia: Aggódunk, mit is jelent a civil szervezetek ellenőrzése

A magyar emberek véleményt mondtak az országgyűlési választáson, s ezt az Egyesült Államok tiszteletben tartja - mondta Thomas O. Melia, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Hozzátette: várakozással tekintenek a magyar kormánnyal való további közös munka elé.

Titkolóznának a Norvég Alap nyertesei

Elkezdte a héten a Norvég Alapot érintő vizsgálatának második szakaszát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – tájékoztatta lapunkat a hivatal. Ezúttal azt térképezik fel, hogy a támogatáshoz jutó kedvezményezettek az elnyert pénzeket mire költötték.

A TASZ-nál is bejelentkezett a Kehi

Újabb két, a Norvég Civil Támogatási Alapból részesülő civilszervezetnél jelentkezett be ellenőrzésre a Kehi. A TASZ és a K-Monitor is a Facebookon írt a hatóság bejelentkezéséről. Vitatják a vizsgálat jogalapját, de együttműködnek.

Miben tér el a norvég civil pénzek és a trafikkoncessziók elosztása?

Abban nem, hogy sem az Ökotárs, sem az állam nem árulja el, kik a bírálók. Pedig el kellene – közölte az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a VS.hu kérdésére. A közérdekű adatok nyilvánosságát az Alaptörvény is kimondja, de hogy általában mi a közérdekű, azt talán sosem tudhatjuk meg, mert a fogalmat rendszerint mindenki saját érdekei szerint értelmezi, a NAIH állásfoglalásai pedig nem kötelező erejűek. Egyes vitákat eldönthet bíróság, de a jogi utat végigjárni nagyon fárasztó és időigényes.

Miben tér el a norvég civil pénzek és trafikkoncessziók elosztása?

Abban nem, hogy sem az Ökotárs, sem az állam nem árulja el, kik a bírálók. Pedig el kellene – közölte az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a VS.hu kérdésére. A közérdekű adatok nyilvánosságát az Alaptörvény is kimondja, de hogy általában mi a közérdekű, azt talán sosem tudhatjuk meg, mert a fogalmat rendszerint mindenki saját érdekei szerint értelmezi, a NAIH állásfoglalásai pedig nem kötelező erejűek.

Norvég Alap: eldurvult a konfliktus

Adószámának visszavonásával – gyakorlatilag a működés ellehetetlenítésével – fenyegette meg a Kehi az Ökotárs Alapítványt (a Norvég Civil Alap pályázati forrásait kezelő konzorcium vezetőjét), ha nem adják át a hivatal által kért dokumentumokat.

Kormányzati zsarolás miatt háborog az LMP

AZ LMP szerint azzal, hogy a kormány adószáma felfüggesztésével "zsarolta meg" az Ökotárs Alapítványt, egyértelművé vált, hogy a független civil szervezeteknek járó források nem is lehetnének rosszabb helyen, mint Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felügyelete alatt.
Találatok: [51]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6   >  >>