K-Monitor Adatbázis

2021 nyarán a magyar kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba kívánja adni a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. A koncesszió magába foglalja a felújítást, az üzemeltetést, a fenntartást és a bővítést is. Az erről szóló felhívást 2021. június 14-én a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben. A Kormányzat azzal indokolta döntését, hogy az uniós tárgyalások állása szerint várhatóan sem az RRF (helyreállítási alap) sem az MMF (rendes, 7 éves uniós költségvetés) keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni.

A döntés gazdasági megalapozottsága sok kérdést hagyott megválaszolatlanul, arról azonban kezdettől kommunikált a kormány, hogy a gyorsforgalmi utak használatával összefüggő állami útdíjbevétel fedezné az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési díjakat. A G7.hu számítása szerint a koncessziós kiírásban az építési szerződés értéke mintegy kétezer milliárd forint lehet, de ha az üzemeltetést is beleszámolják, akkor egy háromezer milliárdos szerződésről lehet szó. A sztrádakoncesszió háttéranyagaiért a Transparency International sikerrel perelt.

Az autópályák üzemeltetési, építési jogáért három érdekeltség versengett. A 2022 májusában nyilvánosságra került eredmény: a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el. A tenderen szintén induló Strabagot kizárták, így Mészárosék mindössze egy jóval kevésbé tőkererős hazai konzorciumot győztek le.

A sztrádakoncesszió 2022. szeptember 1-étől gyakorlatban is működésbe lépett: az utakat korábban kezelő Magyar Közút közleménye szerint ekkortól 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát veszi át az állami cégtől az MKIF, a Mészáros-Szíjj-féle koncessziós cég. 2023. májusában a kormány bejelentette, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében módosítják a koncessziós szerződést – felmerült azonban az is, hogy a módosítást az Európai Bizottság vizsgálata miatt eszközölhette a kormány. Végül kiderült, a szerződés változtatásai – melyeknek megfelelően beiktatnak például „finanszírozási mentesítő eseményeket” – nem csökkentik közvetlenül a költségvetés terheit, de lehetővé teszik, hogy az állam vagy a koncesszor késlekedése miatt projektszinten lehessen kezelni a teljes koncesszió felmondása nélkül a nemteljesítést.

Mészáros Lőrinc (Felcsút, 1966. február 24.) magyar vállalkozó, szállodatulajdonos, gázszerelő, a Puskás Akadémia labdarúgócsapatának elnöke. Első felesége Kelemen Beatrix, második felesége Várkonyi Andrea műsorvezető, riporter.

Közel 600 milliárdos vagyonával 2019 óta –1 év kivételével –Magyarország leggazdagabb embere. Személye emiatt jelentős polémiát okoz a politikai és egyéb közbeszédben is, miután az eredetileg gázszerelő Mészáros szinte a semmiből lett néhány év alatt vagyonos: a 2010-es kormányváltást követően – a Mészáros és Mészáros Kft. sorozatos állami megrendelései eredményeképpen – évente duplázódott meg a vagyona és lett Felcsútnak, vagyis annak a községnek a polgármestere, ahonnan Orbán Viktor miniszterelnök is származik. Mindezért az is elhíresült róla, hogy valójában „Orbán strómanja”. Mészáros emiatt pert indított az Együtt párt ellen, amiért a párt politikusai többször „Orbán strómanjának” nevezték, azonban a pert elveszítette.

Mészáros cégeivel a 2019-2021 közötti időszakban a közbeszerzések 8,9%-át nyerte meg. Legnagyobb bevételű cége a vasútépítő és korszerűsítő profilú V-Híd Zrt. volt, amely – a szintén Mészáros tulajdonolta R-Kord Kft.-vel együtt – a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítésében való részvételéről ismert.

Mészáros többségi tulajdonosa az MKB-t és a Takarékbankot magába olvasztó Magyar Bankholding (MBH) Nyrt. kereskedelmi banknak. További érdekeltségébe tartozik a Talentis Group Zrt., mely nemzetközi kiterjedéssel is rendelkezik: például megvette Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelő cégét, illetve egy boszniai cementgyárat is. Mészáros cégei révén befolyással bír továbbá az Atmedia Kft.-nél és a TV2 Zrt.-nél is - ez utóbbi a szerb és a szlovén médiát is megcélozta. Mészáros további jelentős érdekeltsége az Opus Global Nyrt. és a Tigáz.