Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Kulcsszavak:

bíróság highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [495]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Pintér szerint nem marad felderítetlenül egyetlen korrupciós ügy sem, ami az emberek érdekeit sérti

Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.

Az újabb GRECO-jelentés is elégedetlen a magyarországi korrupcióellenes intézkedésekkel

Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg.

Legendásan balhés pénzköltési módszereket tesz most megismerhetetlenné az állam

A bíróságok gyakran bosszantották fel a hatalmat azzal, hogy a közvélemény számára elérhetővé tették (kiadatták) a jegybanki alapítványok gazdálkodását, a tao-pénzek felhasználását, az Exim tendereit, vagy éppen a Jeremie-alapok pénzügyeit. Egy tegnap belengetett alaptörvény-módosítási elképzelés alapján szűkülhet a közpénz fogalmának értelmezése.

Megosztó jelölt a főbírói székbe – Jövő héten szavaz az Országgyűlés

Az OBT ezzel arra célzott, hogy egy 2019 végén elfogadott törvénymódosítás lehetővé tette, hogyha egy alkotmánybíró ezt kéri, akkor őt az államfő „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi”. A jogszabály értelmében az érintett személy bírói jogállása az alkotmánybírósági tagsága alatt szünetel, ám mandátuma lejártát követően rögtön a Kúriára kerülhet, mégpedig tanácselnöknek.

Nem támogatják a bírók Polt Péter jobbkezének Kúria-elnökké választását

Elutasította Áder János államfő főbíró-jelöltjét az Országos Bírói Tanács. A bírók szerint ugyanis a Varga Zs. András jelölését lehetővé tévő jogszabály-módosítások nyomán Áder János javaslata nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.

Egyből VIP-fokozatba kapcsolt a bíróság, ahogy Mészáros Lőrinc belépett az ajtón

Szerda reggel nem sokkal 8 előtt egy konvoj gurult be a Budai Központi Kerületi Bíróság Budakeszi úti épülete elé, az egyik fekete Mercedes S-ből pedig kipattant Mészáros Lőrinc, akinek épp most kezdődött a válópere. Persze érdekes kérdés, hogyan osztják fel a cégbirodalmat vagy egyáltalán milyen érzelmek kavarognak a felcsúti milliárdos szívében, de bennünket inkább az érdekelt volna, hogyan sikerült 11,5 milliárdért drágábban eladnia a Mátrai Erőművet az államnak, mint amennyiért megvette.

Egy újabb apró NER-manőver a bíróságok bedarálására

Az Alkotmánybíróság 15 mai tagjai közül csak négyen voltak ítélkező bírók alkotmánybíróvá válásuk előtt, de Áder János most mégis rendes bírónak nevezett ki nyolc Ab-tagot, pályáztatás nélkül. A politikai kinevezések példátlanok a magyar bírósági szervezetben, az viszont nem lesz teljesen az, ha az ítélkezési gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. András – Polt Péter korábbi helyettese – veszi át a Kúria elnöki posztját év végén.

Hajókat, luxusautókat, százötven ingatlant halmozhatott fel egy befolyásos kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd

Több, mint százötven ingatlannal, hajókkal, luxusautókkal rendelkezik a vallomások szerint az a szolnoki illetőségű, „Kövér” gúnynevű ügyvéd, akit még februárban tartóztatott le több társával együtt a bíróság. Az ellene vallók állítják: hatalmas vagyonát uzsorakölcsönökből, zsarolásból és különböző gazdasági bűncselekményekből szerezhette, csápjai pedig országosan is behálózhatták a magyar igazságszolgáltatást. Nem “Kövér” az egyetlen ügyvéd, aki a közelmúltban súlyos bűncselekménybe keveredett: az egyik jogásznő például a Gyurcsány-párt volt politikusával és bandájával akarhatta megöletni haragosát, míg egy másik ügyvéd a gyanú szerint saját ügyfelét fenyegette meg halálosan és zsarolt ki tőle százmilliókat.

Szeviép-ügy: a magyar építőipar morális válságának egyik rémtörténete

A Szeviép-ügyet a kormánypárt és a hozzá lojális sajtó a bírói elfogultság, a 2006 és 2009 közötti Gyurcsány-kormány hibáinak és a baloldali szegedi városvezetés bűneinek bemutatására használja. Lehetnek ilyen aspektusok is, de azért kétségek nélkül egyik erős vád sem fogalmazható meg. Az azonban biztos, hogy valami nagyon bűzlik ebben a történetben. Sokat hallunk róla, de talán kevesen emlékeznek már arra, hogy mi is történt.
Találatok: [495]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>