Kulcsszavak: |
|
Akták: |
A norvég külügyminiszter is elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárd forintról
A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni.
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.
A magyar kormány inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárdjáról, mert nem akarták elfogadni a kiválasztott civileket
A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kéri a támogatásokat, mint 2014 után.
Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány.
Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt
Leállhat a norvég program – Olav Berstad: Elfogadhatatlan, hogy ügynöknek minősítsék az általunk támogatott civileket
Oslo számára elfogadhatatlan, hogy külföldi ügynökként regisztrálják a Norvég Civil Támogatási Alap által segített szervezeteket. Egyebek mellett ezt mondta el Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete azon a konferencián, amelyen a támogatási program most lezárult, második szakaszát értékelték. 2014-ben egész pályás letámadás indult az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium ellen – mint később kiderült, Orbán Viktor személyes utasítására. Volt rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztés, lejárató sajtókampány. A vádak alaptalannak bizonyultak.
Világméretű összeesküvést szőtt a civil szervezetek köré a kormány
„A béremelés fontos, de nem elég jó kampánytéma. Nem generál konfliktust, nem ütköznek érdekek, nincs vita, nem görgethető sokáig. Egy jó kampányhoz ellenségek is kellenek, akik ellen harcolni lehet, akik mobilizálják a tábort.” - válaszolta pár héttel ezelőtt kérdésemre egy kormányközeli elemző, amikor arról kérdeztem, vajon a minimálbér növekedését, és egyéb hangulatjavító intézkedéseit állítja-e a kommunikáció középpontjába idén a kormány.
Orbán elkezdte kóstolgatni a nagy ellenséget
2013 óta harcol szóban Soros György és az általa támogatott civil szervezetek ellen a kormány és a Fidesz. Az elmúlt hetekben azonban két különböző politikus két konkrét lépést is tett a csatában: Németh Szilárd utasítást adott nemzetbiztonsági átvilágításra, Lázár pedig a nemzetbiztonsági bizottság elé viszi az ügyet. Közben törvénytervezet is készül a civilekről, benne nagy bírságolási lehetőségekkel. Az egykori szovjet befolyási övezetben nagy hagyománya van a Soros-szervezetek ellehetetlenítésének.
Házkutatást tartott az Energiaklubnál a NAV
Bejelentés nélküli házkutatást volt tegnap az Energiaklubnál - írta honlapján a civilszervezet. A pénzügyőrök elvitték az egyik nemzetközi támogatású projekt iratait, szerződéseit és más, a programmal kapcsolatos iratokat. Az Energiaklub a határozat ellen panaszt nyújt be az illetékes hatóságnál.
Maga Orbán Viktor rendelte el a civilek elleni hadjáratot
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a honlapján tudatta, hogy kiderítették, ki adott megbízást a civil szervezetek elleni két évvel ezelőtti vizsgálatok megindítására. Mint írják, "joggal hihette eddig azt a közvélemény, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) két évvel ezelőtti támadását a Norvég Civil Támogatási alapból támogatott civil szervezetekkel szemben Lázár János, az ügyben legtöbbet nyilatkozó politikus kezdeményezte".
Nagy semmi lett Lázár János norvég hadjáratából
Nagy offenzívát indított a kormány két éve a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen, hogy a szervezettől származó források szétosztását állami kontroll alá vonhassa. Az akció 2013 augusztusában kezdődött egy cikkel és egy álcivilezős nyilatkozattal, hivatalosan azonban éppen két éve, a 2014-es választások után két nappal indult, amikor Lázár János levelet írt a norvég kormánynak.
Van, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy a Fidesz szeretné
Simicska Lajos egyik nyilatkozata szerint meglepő ugyan,de Magyarországon még mindig jogállam van, és tényleg úgy tűnik, a kormánypártok sokszor ütköznek falakba, ha bírósági ügyekről van szó. A Mahir hirdetőoszlopaitól a nagyot mondó államtitkárokig sokféle politikai színezetű presztízsügyben veszítettek, összeszedtük a legfontosabbakat.
Újabb részletek derültek ki a titkos norvég-magyar alkuról
A Lázár János vezette Miniszterelnökséggel egyeztetve választják ki a magyarországi civil szervezeteknek szánt norvég pénzek alapkezelőjét, a norvég támogatási rendszer nemzeti kapcsolattartója is a Miniszterelnökség lett - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből, amely a 2009-14-es támogatási időszak végrehajtásáról szóló megállapodás módosításait tartalmazza.