K-Monitor Adatbázis

Az Action For Democracy (AfD) nevű szervezet nyolc alkalommal, összesen 1 848 603 106 forint támogatást utalt ki a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM, Márki-Zay Péter vezette civil mozgalom) számlájára, ami közvetetten az ellenzék választási kampányához kapcsolódó tevékenységeket finanszírozott. Az MMM 2022. március-július között ebből 1,4 milliárd forintot utalt a Datadatnak, mellyel kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátása tárgyában kötött szerződést.

Ezen kívül az AfD-től 148 millió forintot kapott a Datadathoz tartozó Dat-Adat Professional Kft., 1 milliárd forint került az Oraculum 2020. Kft-hez (az Ezalenyeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója), a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. pedig 3,5 millió forintot kapott. Az AfD más magyarországi szervezetek tevékenységét is támogatta, az utalás napján számított árfolyamokkal 3 014 643 717 forint összegű támogatást juttatott a magyarországi civil szervezetnek, illetve az említett vállalkozásnak.

Az ügyben egy titkosszolgálati dokumentum is megjelent arról, mi áll a 2022-es választások pártfinanszírozásairól szóló jelentésben, amit a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is megtárgyalt. A jelentést eredetileg 2052-ig titkosították, de a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté kezdeményezésére feloldották azt.

Az Action for Democracy szerint a kormány politikai célok szolgálatába állította a titkosszolgálatokat, de így sem tudott jogsértést rájuk bizonyítani, lévén a magyar kampányfinanszírozási szabályok szerint a támogatott civil szervezetek nem voltak jelölő szervezetek, így az ő támogatásuk - hasonlóan a Megafon-hoz vagy a CÖF - höz, nem számít kampányfinanszírozásnak.

2014-ben hozta létre a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), aminek elsődleges feladata és célkitűzése, hogy összehangolja és ellenőrizze a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit az egységes és szabályozott célkitűzések alapján. A cél a kommunikációs kiadások ésszerűsítése és hatékonyabb felügyelete. Kezdetben Lázár János vezette Miniszterelnökségirányította a területet, majd 2015 októberétől Rogán Antal miniszteri posztot kapott és az általa irányított, frissen létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a legfőbb kommunikációs feladatokat. 

2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra. Ezeknek a keretmegállapodásoknak az (általában három) győztese lesz jogosult a meglévő források lehívására. Az új rendszerben már nincs nyílt verseny az állami médiaköltések piacán, csak három kijelölt cég és társaik vállalhatnak kommunikációs és PR-munkát a kormány hivatalai és cégei részére.

2015-ben az első kiírt keretösszeg 25 milliárd forint volt és három nyertest hirdettek. A Trinity Communications-t, mely Kuna Tibor-hoz kötődik, a HG 360 reklámügynökséget, mely Csetényi Csaba tulajdonában van és a harmadik győztes pedig az amerikai székhelyű, GroupM tagja a Mindshare lett. A második keretmegállapodást szintén Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei nyerték, azonban feltűnt egy új szereplő is a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft. is. Balásy Gyula cége 2017-től kezdve a legnagyobb győztesévé válik a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor az évek során folyamatosan visszaszorul a forrásoktól és 2018-ra már csak a rendelkezésre álló összeg alig 20%-át tudták megszerezni. 2018 júniusában pedig a NKOH véglegesen szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, ezzel pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 2018 óta monopolhelyzetben van az állami kommunikációs piacon Balásy Gyula két cége (a New Land Media és a Lounge Design). 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárdot vett ki.

A kommunikációs és PR-munkákat érintő keretösszeg az évek során folyamatosan növekedett és 2017-ben a kormány törölte a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló rendeletből az átláthatósági kötelezettségekkel járó szankciókat és egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra”, mely elnevezés alatt futnak később a kék plakátos kampányok. Míg 2015-ben 25 milliárd volt a kommunikációra szánt keretösszeg, addig ez 2018-ban már 50 milliárdra növekedett és 2021-ben már elérte az 54 milliárdot is. Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányok. Ezek legyártására, kihelyezésére és a kampányokat népszerűsítő újsághirdetésekre, illetve a Youtube-on és Facebookon megjelenő hirdetésekre a kormány 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el.