Akták: |
A kormány a Magyar Közlönyben is rögzítette, hogy Norvégia tartozik a magyaroknak
Miután a Miniszterelnökség augusztus 4-én közleményben jelezte, hogy jogi lépéseket tervez a 77 milliárdos Norvég Alap elbukása miatt, pénteken a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.Még július 22-én írtunk arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.
Norvég külügy: Magyarország számára többé nem elérhető a Norvég Alap
Mindebből úgy tűnik, a kormány továbbra is azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a pénz még menthető - írja a Népszava. A lap megkérdezte hát a norvég külügyminisztériumot. „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai” - válaszolták.
A magyar kormány nem fogadja el Norvégia „diktátumát”, jogi lépéseket tesz
A Miniszterelnökség az alábbi közleményt adta ki: „Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet.
A norvég külügyminiszter is elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárd forintról
A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni.
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.
A magyar kormány inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárdjáról, mert nem akarták elfogadni a kiválasztott civileket
A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kéri a támogatásokat, mint 2014 után.
Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány.
Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt
Leállhat a norvég program – Olav Berstad: Elfogadhatatlan, hogy ügynöknek minősítsék az általunk támogatott civileket
Oslo számára elfogadhatatlan, hogy külföldi ügynökként regisztrálják a Norvég Civil Támogatási Alap által segített szervezeteket. Egyebek mellett ezt mondta el Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete azon a konferencián, amelyen a támogatási program most lezárult, második szakaszát értékelték. 2014-ben egész pályás letámadás indult az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium ellen – mint később kiderült, Orbán Viktor személyes utasítására. Volt rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztés, lejárató sajtókampány. A vádak alaptalannak bizonyultak.
Világméretű összeesküvést szőtt a civil szervezetek köré a kormány
„A béremelés fontos, de nem elég jó kampánytéma. Nem generál konfliktust, nem ütköznek érdekek, nincs vita, nem görgethető sokáig. Egy jó kampányhoz ellenségek is kellenek, akik ellen harcolni lehet, akik mobilizálják a tábort.” - válaszolta pár héttel ezelőtt kérdésemre egy kormányközeli elemző, amikor arról kérdeztem, vajon a minimálbér növekedését, és egyéb hangulatjavító intézkedéseit állítja-e a kommunikáció középpontjába idén a kormány.
Orbán elkezdte kóstolgatni a nagy ellenséget
2013 óta harcol szóban Soros György és az általa támogatott civil szervezetek ellen a kormány és a Fidesz. Az elmúlt hetekben azonban két különböző politikus két konkrét lépést is tett a csatában: Németh Szilárd utasítást adott nemzetbiztonsági átvilágításra, Lázár pedig a nemzetbiztonsági bizottság elé viszi az ügyet. Közben törvénytervezet is készül a civilekről, benne nagy bírságolási lehetőségekkel. Az egykori szovjet befolyási övezetben nagy hagyománya van a Soros-szervezetek ellehetetlenítésének.
Házkutatást tartott az Energiaklubnál a NAV
Bejelentés nélküli házkutatást volt tegnap az Energiaklubnál - írta honlapján a civilszervezet. A pénzügyőrök elvitték az egyik nemzetközi támogatású projekt iratait, szerződéseit és más, a programmal kapcsolatos iratokat. Az Energiaklub a határozat ellen panaszt nyújt be az illetékes hatóságnál.