language

Akták:

Kormány vs. Norvég Alap highlight_off

Kulcsszavak:

támogatás highlight_off

Kormány vs. Norvég Alap

Kormány vs. Norvég Alap

2014 tavaszán a KEHI a Miniszterelnökség utasítására kezdte el a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott szervezetek vizsgálatát, melynek végén több szervezetet feljelentett. A vizsgálatot a hivatalos kommunikáció miatt azért kezdeményezte – a látszat szerint – Lázár János, mert az NCTA-támogatásokat kezelő konzorcium egyik tagja, az Ökotárs Alapítvány esetében LMP-s kötődést és emiatt politikai elfogultságára utaló körülményeket véltek felfedezni. A KEHI-vizsgálat törvénytelensége miatt – mely az NCTA működésére vonatkozó nemzetközi megállapodásból következik – több más, Norvég Alap által támogatott szervezet visszautasította az adatszolgáltatást a KEHI részére, Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke pedig hivatali visszaélés miatt feljelentést tett.

2014 augusztusában a KEHI vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt sikkasztás gyanújával nyomozás indult az Ökotárs Alapítvány ellen, majd szeptember 8-án a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott az Ökotárs, illetve egy másik, Norvég Alap pályázatokat ellenőrző konzorciumi tag, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványnak (DemNet) irodájában. (A Budai Központi Kerületi Bíróság 2015 elején – helyt adva az Ökotárs panaszának  – kimondta a razzia törvénytelenségét.)

2014 őszén a KEHI költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál is feljelentést kezdeményezett, amely az érintett konzorciumi szervezetek adószámának felfüggesztését eredményezte. Pár hónappal később a bíróság döntésével a szervezetek visszakapták adószámukat, a nyomozást pedig 2015 őszén a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette az Ökotárs Alapítvány és a többi, 17 vizsgált szervezettel szemben – a lezárult ügyészségi vizsgálat csupán adminisztrációs hibákat tárt fel a norvég pénzeket felhasználóknál. Később kiderült, hogy a KEHI-vizsgálatot eredetileg személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte

2015 decemberében Norvégia és Magyarország között paktum született a Norvég Alappal kapcsolatban; ebben a magyar kormány írásbeli garanciát vállalt, hogy nem éri atrocitás a norvégok által támogatott civileket. A 2014-15-ös forrásbefagyasztást követően 2016-tól ismét megkezdődtek a tárgyalások a két állam között, mivel azonban egészen a 2021-es határidőig nem sikerült megegyezniük abban, hogy a pályázók közül melyik szervezet legyen a független alapkezelő (a magyar kormány nem fogadta el, hogy a pályázaton legtöbb pontot elérő Ökotárs Alapítvány kapja a megbízást), a magyar állam végül 77 milliárd forint támogatástól esett el

A az így kieső Norvég Alap helyett a kormány 2021-ben egy új pályázati alapot hozott létre, a Városi Civil Alapot, melynek 4 milliárdos keretösszegéből jellemzően Fidesz-közeli szervezetek részesülnek.


 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [203]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

A norvég külügyminiszter is elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárd forintról

A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni. A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható. A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.

A magyar kormány inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárdjáról, mert nem akarták elfogadni a kiválasztott civileket

A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kéri a támogatásokat, mint 2014 után. Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány. Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt

Leállhat a norvég program – Olav Berstad: Elfogadhatatlan, hogy ügynöknek minősítsék az általunk támogatott civileket

Oslo számára elfogadhatatlan, hogy külföldi ügynökként regisztrálják a Norvég Civil Támogatási Alap által segített szervezeteket. Egyebek mellett ezt mondta el Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete azon a konferencián, amelyen a támogatási program most lezárult, második szakaszát értékelték. 2014-ben egész pályás letámadás indult az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium ellen – mint később kiderült, Orbán Viktor személyes utasítására. Volt rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztés, lejárató sajtókampány. A vádak alaptalannak bizonyultak.

Újabb részletek derültek ki a titkos norvég-magyar alkuról

A Lázár János vezette Miniszterelnökséggel egyeztetve választják ki a magyarországi civil szervezeteknek szánt norvég pénzek alapkezelőjét, a norvég támogatási rendszer nemzeti kapcsolattartója is a Miniszterelnökség lett - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből, amely a 2009-14-es támogatási időszak végrehajtásáról szóló megállapodás módosításait tartalmazza.

Titkos alkut kötött a kormány a norvégokkal, mindenben engedtek nekik

Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól, hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit.

Kigolyóznák az Ökotárs Alapítványt, furcsa alku lehet a háttérben

Furcsa alkut sejtet a Miniszterelnökség egy keddi MTI-közleményben: ha a szöveg állításai megfelelnek a valóságnak, akkor Norvégia a magyar kormány nyomására belement, hogy a következő ciklusban az Ökotárs ne vegyen részt a Norvég Alap támogatásainak elosztásában. Más források szerint viszont a kormányzat vállalt nehezen kommunikálható feltételeket: a támogatások befagyasztásának feloldásáért megígérte, hogy felhagy a civilek zaklatásával.

A Kehi nem száll le az Ökotársról

Panasszal élt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) október 7-én megszüntette a nyomozást a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeit elosztó Ökotárs Alapítvány ügyében - közölte Bagoly Bettina a Magyar Nemzettel. A Fővárosi Főügyészség szóvivője szerint a NAV nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában szüntette meg az eljárást, a nyomozás költsége 609 ezer forint volt, amit az állam visel, noha a Kehi tehát fellebbez.

Lázár egy éve ugrott, most hatalmasat eshet arcra

Egy éve kezdett törvénytelen akciót a rendőrség az Ökotárs konzorcium szervezetei ellen. A házkutatást és a lefoglalásokat időközben a bíróság jogszerűtlennek minősítette, a Norvég Civil Alap pályázatait kezelő szervezetek pedig beperelték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) – az egész civilellenes kampány elindítóját – közigazgatási jogkörben elkövetett károkozásért, és hamarosan az első tárgyalásra is sor kerül.
Találatok: [203]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>