K-Monitor Adatbázis

A Kormány a 1666/2015. (IX. 21.) számú határozatban döntött az állami tulajdonú földterületek földművesek számára történő értékesítéséről. A program deklarált célja a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó 3 hektár feletti földek árveréssel történő értékesítése volt helyi gazdák számára. Az árveréseket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közreműködőjeként a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok bonyolították le. Elviekben csak helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személyek vehettek volna részt vevőként, de az uniós szabályozás nem tette lehetővé, hogy csak magyar állampolgárok vegyenek részt az árveréseken. Az államot 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, továbbá erre az időre az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A Magyar Fejlesztési Bank a Földet a gazdáknak program keretében földrészletek megvásárlásának finanszírozására hitelprogramot indított.

2015-ben és 2016-ban 380 ezer hektárnyi állami földet hirdettek meg. Ángyán József elemzései viszont azt igazolják, hogy a birtokok nagy részét néhány Fidesz-közeli nagyvállalkozó nyerte meg. Az árverések mögött az Orbán-Simicska konfliktus volt sejthető, mivel a meghirdetett területek jelentős részét az első Orbán-kormány idején az állam 50 évre bérbe adta a Simicska-közeli csoportok számára. Ezen földek bérleti díja a térségi átlag alatt van és csak 2051-ben lehetett volna rajta emelni. A program megkezdése után nyilvánvalóvá vált, hogy sok helyen Fidesz-közeli üzletemberek váltak földtulajdonossá, ami arra enged következtetni, hogy nem a helyi gazdák tulajdonosi helyzetbe hozása, hanem a párt klientúrájának további erősödése volt a cél. Mészáros Lőrinc és családja ezer hektárnál is több földhöz jutott, de más kormánypárti politikusok és rokonaik is bevásároltak a privatizált állami földekből (mint például L. Simon László, Tiborcz István, Simonka György vagy Szajkó Lóránt).

2018-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Tolna, Baranya, és Fejér megyei ingatlanokat érintően tett bejelentést a Fővárosi Ügyészségen a Földet a gazdáknak programmal kapcsolatos esetleges visszaélések gyanúja miatt. Emellett előfordult alkotmányellenes földvásárlás a Földet a gazdáknak program keretein belül, köztük több Natura 2000 terület értékesítése is. A Földügyi Központ honlapján ma már nem érhetőek el az árverési dokumentumok, azonban az Ángyán-jelentésekből kiderül, hogy az elmúlt tíz évben tovább erősödött a birtokkoncentráció, aminek eredményeképpen jelenleg 120 ezerrel kevesebb agrárgazdaság működik, mint korábban. A program keretében összesen csupán 3758 gazda jutott összesen 9 ezer birtoktesthez, miközben az agrárminiszter kommunikációja szerint 30 ezer földműves jutott birtokhoz. 

Az Agrárminisztérium egykori földügyekért felelős helyettes államtitkárát, Nagy Jánost két korrupciós ügyben vádolták meg: hűtlen kezelés, hivatali vesztegetés elfogadása és közokirat-hamisítás miatt indult eljárás ellene. 

A hűtlen kezelés bűncselekményről szóló vádirat szerint 2019 első felében Nagy utasítására a minisztérium felszámolás alatt álló, Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. (NKP Kft.) nevű háttércége összesen több, mint 2,2 milliárd forint értékű megbízási szerződést kötött Kovács P. Zoltán és Őszy Tamás ügyvédi irodájával. A megkötött szerződések nem valódi munkavégzésre, hanem a cég megmaradt vagyonának kimenekítésére szolgáltak: az ügyvédi irodák közel 1,2 milliárd forintot utaltak a Kovács és Őszy tulajdonában lévő Astonish Zrt.-n keresztül egy panamai, Nobilis Kristófhoz kötődő offshore cég svájci bankszámlájára. Az ügy kapcsán pénzmosás gyanúja miatt nyomozást rendeltek el, Nobilist gyanúsítottként hallgatták ki. (Figyelemre méltó tény, hogy Nobilis fia, Nobilis Márton 2018 és 2022 között,  a cselekmény idejében az Agrárminisztérium miniszteri kabinetfőnöke, 2022-től államtitkára.) A vádirat szerint továbbá az NKP Kft. egy kommunikációs tréning kapcsán 22 millió forint értékben szerződött Nagy és a hetedrendű vádlott közös cégével, azonban az esemény elmaradt. Az V. kerületi önkormányzat szociális intézményével úgy kötött Nagy cége, a Iustum Consulting Kft. 24 millió forint értékben adatvédelmi szerződést, hogy az intézménynek már volt adatvédelmi tisztviselője. Mindezek mellett Nagy a minisztérium háttérintézménye által kiírt közbeszerzési eljárásban nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az általa kiválasztott, több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó gazdasági társaság nyerje el a pályázatokat. 

2020 decemberében Nagyot egy másik korrupciós ügy kapcsán őrizetbe vették. Az ügyészség kétrendbeli vesztegetés elfogadása és közokirat-hamisítás miatt emelt vádat a volt helyettes államtitkárral szemben. A vádirat szerint hivatali kapcsolatai és befolyása által Nagy 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segítette volna a másodrendű vádlotthoz, Bozsó Szilárdhoz kötődő mezőgazdasági vállalkozást, amiért cserébe 5 százalékos tulajdonrészt kapott a a Taby-Agro Kft.-ben. A volt helyettes államtitkárt azzal is vádolják, hogy állami földek megvásárlásában segítette Bozsót. Egy további vádpont szerint Nagy összejátszott egy vállalkozóval és Gyüre Anitával, minisztériumi utódával egy minisztériumi öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére kiírt pályázat kapcsán: valódi verseny nélkül, a Nagy által meghatározott nyertes cég helyett Gyüre írta volna meg a tanulmányt, a vállalkozónak kifizetett 10 millió forinton pedig hárman osztoztak volna – a pályázatot azonban végül visszavonták.

Fotó: Telex