language

Akták:

Egyetemi modellváltás highlight_off

Kulcsszavak:

oktatás highlight_off

Egyetemi modellváltás

Egyetemi modellváltás

A kormány 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem magánalapítványba való kiszervezésével kezdte meg a felsőoktatási finanszírozás átalakítását ("modellváltás"). A Corvinus esetében nagyvállalati menedzserek és politikusok kaptak befolyást az egyetem fenntartására a formálisan kivonuló, részvénycsomaggal a finanszírozást hosszabb távon biztosító állam helyett. A későbbi modellváltók nagyobb része azonban nem kapott ilyen tartós eszközt, csupán a működéshez szükséges ingatlanokat, a kuratóriumba pedig még nagyobb számban kerültek politikusok és politikaközeli személyek.  Az államilag elismert egyetemek közül mindössze 5 állami fenntartású maradt – igaz, 2022-ben már a BME esetében is felmerült a modellváltás lehetősége – a többit közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezték ki

2020-ban került alapítványi tulajdonba többek között a Miskolci Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a MOME, a soproni, győri és kecskeméti egyetem, illetve az SZFE, melynek átalakítását komoly ellenállás övezte. 2021-ben a SOTE-n, illetve a legnagyobb vidéki egyetemeken, így a pécsi, szegedi, illetve a debreceni tudományegyetemen is végbement a modellváltás, valamint a gödöllői Szent István Egyetem és több másik felsőoktatási intézmény összeolvadásából létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is alapítványi tulajdonba került. Az Eszterházy Károly Egyetemet pedig az Egri Főegyházmegye kapta meg fenntartóként.

A KEKVA törvény lehetőséget ad arra, hogy az átadott egyetemek felett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma gyakorolja az alapítói jogokat. Ezeket az alapítványokat olyan kuratóriumok vezetik, melyeknek tagjait Palkovics László egykori ITM miniszter jelölte ki. Kuratóriumi tag lett például Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem), Varga Mihály pénzügyminiszter (Óbudai Egyetem), Szijjártó Péter külügyminiszter (SZIE), vagy maga Palkovics László, aki miniszteri lemondása után a győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány elnöke lett, illetve olyan kormánypárti polgármesterek, mint a székesfehérvári Cser-Palkovics András (Óbudai Egyetem), vagy a győri Dézsi Csaba András (SZIE). A kuratóriumokba befolyásos gazdasági szereplők is kerültek, mint például Csányi Sándor OTP-vezér (MATE, Soproni Egyetem), vagy épp a MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt (Corvinus). A kuratóriumok tagjai nem visszahívhatóak. Az alapítványok tulajdonába nagyságrendileg ezer milliárd forint értékű vagyon került, amivel az alapítványok szabadon gazdálkodhatnak, azt a feladatellátás érdekében el is idegeníthetik.

2023 elején derült ki, hogy összeférhetetlenség és átláthatatlanság miatt az Európai Bizottság kizárja az alapítványi fenntartású egyetemeket az EU által finanszírozott Erasmus és Horizont Európa programból. A kormánytagok a támogatás visszaszerzése érdekében lemondtak kuratóriumi tisztségeikről, ennek ellenére továbbra is jellemző a tagok kormányközeli kötődése. Így például Szili Kataliné, aki bár lemondott miniszterelnöki megbízotti tisztségéről, egy hónap múlva miniszterelnöki főtanácsadóként tért vissza, miközben kuratóriumi tagságát is megtartotta a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítványban. 

A felsőoktatás alapítványokba való kiszervezése nem csupán a politikai elfogultság és összeférhetetlenség problémáját veti fel, hanem az oktatás autonómiáját is erősen veszélyezteti. Emellett a közpénzmilliárdok privatizációja és az alapítványok átláthatatlan gazdálkodása jelentős korrupciós kockázatot hordoz magában. 


Az alapítványi tulajdonba került egyetemek listája:

·        Budapesti Gazdasági Egyetem (Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány)

·        Dunaújvárosi Egyetem (Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány)

·        Debreceni Egyetem (Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány)

·        Budapesti Corvinus Egyetem (Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány)

·        Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány)

·        Magyar Táncművészeti Egyetem (Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány)

·        Állatorvostudományi Egyetem (Marek József Alapítvány)

·        Miskolci Egyetem (Universitas Miskolcinensis Alapítvány)

·        Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány)

·        Semmelweis Egyetem (Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány)

·        Neumann János Egyetem (Neumann János Egyetemért Alapítvány)

·        Nyíregyházi Egyetem (Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány)

·        Pannon Egyetem (Pannon Egyetemért Alapítvány)

·        Óbudai Egyetem (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány)

·        Soproni Egyetem (Soproni Egyetemért Alapítvány)

·        Széchenyi István Egyetem (Széchenyi István Egyetemért Alapítvány)

·        Szegedi Tudományegyetem (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány)

·        Színház- és Filmművészeti Egyetem (Színház- és Filmművészetért Alapítvány)

·        Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (Testnevelési Egyetemért Alapítvány)

·        Tokaj-Hegyalja Egyetem (Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány)

·        Pécsi Tudományegyetem (Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [68]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7   >  >>

Tokaj-Hegyalja Egyetem: 38 nappalis diák, 75 milliárdos állami juttatás

Fél évvel megalapítása után 75,5 milliárd forintot kapott a kormánytól a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány. Az iskolának ekkor 38 nappalis hallgatója volt, vagyis a támogatás fejenként kétmilliárd forintot jelent.

Közalapítványokba gyarmatosított felsőoktatás – így jártak pórul egyetemisták ezrei a Fidesz reformjai miatt

Év elején derült ki az Európai Bizottság leveléből, hogy az alapítványi egyetemeket kizárhatják az EU által finanszírozott oktatási- és kutatási projektekből, mint az Erasmus+, vagy a Horizont Európa. A döntés több ezer egyetemi hallgató számára tette kétségessé a jövőben a külföldi tanulás vagy szakmai gyakorlat lehetőségét. Videónkban bemutatjuk, mi a problémája pontosan a Bizottságnak, hogy alakult a felsőoktatás a Fidesz kormányzása alatt, és hogyan jutottunk el a modellváltásig. Emellett arra is megkísérlünk válaszolni, hogy mit veszíthetnek a fiatalok, ha nem sikerül megállapodásra jutni az Erasmus-ügyben.

Kormánytagok távoztak, de Mészároshoz és Tiborczhoz kötődő emberek érkeztek az egyetemi kuratóriumokba

Miután az Európai Bizottság nyomására a kormánytagok lassan két hónapja lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról, vagy éppen kormányzati pozíciójuktól váltak meg azért, hogy az egyetemek megkaphassák az uniós forrásokat, felmerülhet a kérdés: kik lesznek helyettük a kuratóriumok új tagjai?

Az RTL Híradónak azt írta a Belügyminisztérium, hogy nem tervez modellváltást a közoktatásban a kormányzat

A héten a Népszava írta meg, hogy a már alapítványi formában működő Óbudai Egyetem szemet vetett a budapesti Szinyei Gimnáziumra. Egy tájékoztatón készült jegyzőkönyv szerint a rektorhelyettes a közoktatás modellváltásáról beszélt. Az egyetem rektora szerint félreértették.

EU-s pénzek nélkül áll az agráregyetemi fejlesztés, és ez még jó is lehet

Blokkolja a gödöllői központú agráregyetem fejlesztését az uniós pénzek visszatartása. Ez azonban a közérdek szempontjából akár hasznos is lehet, mert így nem annyira könnyű dobra verni az egykori állami vagyont.

A fideszes képviselők nem szeretnék, hogy a politikusoknak távozniuk kelljen az egyetemi kuratóriumokból

„Az Orbán-kormány (…) olyan gyorsan árulta el az egyetemistákat, hogy az csak stopperrel mérhető” – írja sajtóközleményében a Demokratikus Koalíció. A kormánypárti képviselők leszavazták az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén a DK javaslatát, amelyben szigorították volna az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumában.

„A kormány még mindig nem érti, hogy nem olyan fideszes okosban kell ezt megoldani”

A minisztereken túl a parlamenti képviselőket, a köztisztviselőket és állami hatóságok tagjait is kizárná az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból az Európai Bizottság, tudta meg az RTL Híradó. Ahhoz is ragaszkodnak, hogy a tagokat legfeljebb négy évre válasszák meg, amit egyszer lehetne meghosszabbítani, és a jelölés folyamatán is változtatnának.

Wáberer György kormánybiztosi pozíciója is megszűnt, miután Tiborczék kivásárolták a cégéből

Erős hét volt ez Wáberer György életében: kedden kiderült, hogy a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST megvásárolta a részvénycsomagját, és ezzel a Waberer's többségi tulajdonosa lett, szerda reggel bejelentette, hogy lemond a Waberer's igazgatósági tagságáról, csütörtök este pedig megjelent a magyar közlönyben egy határozat a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos kinevezésének visszavonásáról – így csütörtök este 11-től már nem is kormánybiztos.

Főnöke a főnökeinek? A kuratórium elnöke beosztottként is dolgozik a pécsi egyetemen

Ugyan a miniszterek visszalépnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból, és a kormány ugyanezt várná az államtitkároktól és más, kormányzati, törvényhozási szereplőktől is, azért számos igen furcsa jelenség továbbra is megmarad. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke például az intézmény legfőbb vezetője, de beosztott munkatársként is dolgozhat az egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, és mindegyik helyen fizetést is felvesz. Az egyetem szerint ez teljesen törvényes, a jogszabály pedig tényleg nem tiltja az ilyen álláshalmozást. A furcsa ellentmondások azonban az EU figyelmét is felkeltették, csak a magyar Országgyűlés nem akadályozta meg ezt az összeférhetetlenséget.
Találatok: [68]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7   >  >>