language

Akták:

Kisfaludy-program highlight_off

Lapok:

valaszonline.hu highlight_off

Kisfaludy-program

Kisfaludy-program

A Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2017-ben útjára indította sok száz milliárdos szálláshelyfejlesztési programot indított, a Kisfaludy program címen. A program keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon (elsősorban vidéken), amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. 

A nagyobb összegű támogatások haszonélvező között  szép számmal akadnak kormányhoz közeli cégek. A program két nagy nyertese, a Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. és a Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft.mindegyike ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz kapcsolható, a Szepesi Richárd és Kante Awa többségi tulajdonában álló DLHG Invest Zrt-hez. A program keretében támogatást kaptak még (a teljesség igénye nélkül) Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt,Garancsi István, Csányi Sándor, Tiborcz István és Szabadics Zoltán érdekeltségei is. 

2020-ban a pandémia okozta veszélyhelyzetben 83 milliárdnyi közpénzt osztottak ki a turizmus támogatására, amelyből elsősorban szintén az említett kormány-közeli üzletemberek profitáltak. (A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels például 17,7 milliárd forintot kapott szálloda felújításra.) Ugyanebben az évben az is kiderült, hogy az MTÜ úgynevezett “egyedi pályázatokra” is osztott százmilliós támogatásokat – ezek azonban nem nyilvánosan meghirdetett pályázatok voltak. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója  eleinte úgy nyilatkozott, hogy egy szakmai grémium bírálta el a pályázatokat, 2022-ben kiderült, hogy Guller egyedül döntött a támogatásokról. Így jutott állami pénzekhez többek között  Zoób Kati divattervező, a Tiborcz István-közeli Paár Attila, Farkas Boglárka, az Echo TV volt vezetőjének cége, illetve Fellegi Tamás, Orbán Viktor volt minisztere. A Kisfaludy-program támogatásaiból önkormányzatoknak is jutott, ugyanakkor az MTÜ a fideszes vezetésű városoknak nagyságrendekkel több közpénzt ítélt meg. A források elosztásának aránytalanságára a Válasz Online cikke is rámutatott: adatgyűjtésükből kiderült, hogy 2018 és 2021 között a 300 milliárdos állami támogatás kétharmada az azt igénylők fél százalékánál koncentrálódott

Ha érdekel, hogy a nyaralásodon elköltött pénz kinek a zsebébe megy, keresd fel a NER-HOTEL alkalmazásunkat. 

valaszonline.hu

A Válasz Online a 2018 nyarán megszűnt Heti Válasz konzervatív, polgári hetilap újságírói által 2018 decemberében elindított internetes médium. A long-form journalism megközelítésnek megfelelően napi egy-két átfogó, elemző cikket, interjút közöl magyar, illetve nemzetközi témák esetében angol nyelven is. Kiadója a szerkesztőségi tulajdonban álló Válasz Online Kiadó Kft. Közösségi finanszírozásban, önkéntes előfizetői modellben működik.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [7]  Oldalak:   1

Itt a lista: mutatjuk az Orbán–Tiborcz-kör 36 luxusingatlan-projektjét

Közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatás, bő 133 milliárdnyi kormányzati „ajándékbefektetés”, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsön és 151 milliárdnyi „baráti” hitel. Az elmúlt néhány évben ezek a csillagászati források repítették az Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt (és társaikat) a szállodai, irodaházas szektor élére. Noha a kormányfő veje egyre több iparágban tör előre, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leglátványosabbak – és egyben a legtitkosabbak is. Csak az utóbbi hónapokban kezdett világossá válni, hogy nemcsak a BDPST Group nevű központi érdekeltségét érdemes figyelni, hanem egyes magántőkealapokat, ingatlanalapokat is. A Válasz Online most összeszedte azt a 36 projektet, amely bizonyíthatóan a Tiborcz-kör tulajdonában vagy kezelésében áll.

Ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe

A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.

Az állam „megtolta”, ők hazaviszik – a Tiborcz-körhöz került 14 turisztikai csúcsprojekt

A miniszterelnök veje 2020 elején deklaráltan azért távolodott el több turisztikai beruházástól, mert – állítólag – nem akart állami ingyenpénzek kedvezményezettje lenni. Ehhez képest 2022 végén 14 olyan kormányzat által „megtolt” csúcsprojektet találtunk, amelyet Tiborcz István saját nevére vett, vagy vele rokonítható magántőkealapokhoz, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti köréhez került. Mintha a Matolcsy Ádámnál feltárt közvagyon-elvesztési gyakorlatot látnánk – csak pepitában. Természetesen nem panziócskákról, hanem négy-, ötcsillagos szállodamonstrumokról, élményközpontokról van szó, melyekre bő 61 milliárd forintot utalt ki az állam. Ez az összes úgynevezett Kisfaludy-pénz egyötöde.

Turizmus: a Tiborcz-kör annyi ingyenpénzt kapott, mint Mészáros, Csányi és a Rogán-világ összesen

Másfél év után újra átvilágítottuk a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programját, hogy lássuk a 2018–2022-es ciklus teljes mérlegét. Újonc támogatottként – bő 1,5 milliárd forinttal – megtaláltuk a miniszterelnök kabinetfőnökének kabinetfőnökéhez, a Schadl-ügyben is érintett Nagy Ádámhoz sorolható egyik céget. „Döbbenetünk” csak fokozódott, amikor észleltük, hogy az idei választások után a legnagyobb nyertes érdekeltségeket Tiborcz István holdudvara vette, veszi át. Vagy épp veszi vissza – mint a fenti látványterven szereplő Club Aliga-projektet.

Elsöpri Aliga elvarázsolt világát a NER-közeli óriásfejlesztés

Idén tavasszal véget ért a Club Aliga harminc éve tartó Csipkerózsika-álma: az egykori pártüdülő épületeinek többségét elbontották. A terület tulajdonosa, az Appeninn Nyrt. egyelőre csak csepegteti az információkat arról, hogy a kormányzati támogatású nagy turisztikai fejlesztés hogyan alakítja át a különleges múltú területet. Az értékes épületállomány megmaradt részének jövője elég bizonytalannak látszik, a strandot viszont szabadon tartanák. Aliga kivételesen izgalmas és fontos helyszíne volt a 20. századi magyar történelemnek, nemcsak a szocializmus, hanem az azt megelőző korszakok miatt is: kevesen tudják, hogy a löszfal tövében már Rákosi és Kádár előtt is az ország egyik legkülönlegesebb üdülőhelye rejtőzött. Ahogy annyi mást, végül ezt sem sikerül az utókornak megőrizni.

Sokkoló: a kormány az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát

A majdnem 16 ezer soros kimutatás első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források – a már emlegetett 300 milliárd forint – felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. Mindez azért is szürreális, mert a kormányzat eredetileg azt kommunikálta, hogy 2030-ig fog elkölteni 300 milliárdot szálláshelyfejlesztésre, nem pedig három esztendő alatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ömlesztett Kisfaludy-listákra a strand-, fürdő- és kalandpark-fejlesztési pénzeket is felvitték, tehát egyelőre biztosan nem merült ki teljes egészében a további tíz évre szóló szálláskeret. Ám az biztos, hogy az MTÜ eddig úgy pumpálta ki a vissza nem térítendő támogatásokat a NER-kompatibilis szereplőknek, mintha nem lenne holnap. Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát.

A NER tényleg bevette a Balatont: mutatjuk a 42 óriásprojektet

A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.
Találatok: [7]  Oldalak:   1