K-Monitor Adatbázis

2021 nyarán a magyar kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba kívánja adni a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. A koncesszió magába foglalja a felújítást, az üzemeltetést, a fenntartást és a bővítést is. Az erről szóló felhívást 2021. június 14-én a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben. A Kormányzat azzal indokolta döntését, hogy az uniós tárgyalások állása szerint várhatóan sem az RRF (helyreállítási alap) sem az MMF (rendes, 7 éves uniós költségvetés) keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni.

A döntés gazdasági megalapozottsága sok kérdést hagyott megválaszolatlanul, arról azonban kezdettől kommunikált a kormány, hogy a gyorsforgalmi utak használatával összefüggő állami útdíjbevétel fedezné az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési díjakat. A G7.hu számítása szerint a koncessziós kiírásban az építési szerződés értéke mintegy kétezer milliárd forint lehet, de ha az üzemeltetést is beleszámolják, akkor egy háromezer milliárdos szerződésről lehet szó. A sztrádakoncesszió háttéranyagaiért a Transparency International sikerrel perelt.

Az autópályák üzemeltetési, építési jogáért három érdekeltség versengett. A 2022 májusában nyilvánosságra került eredmény: a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el. A tenderen szintén induló Strabagot kizárták, így Mészárosék mindössze egy jóval kevésbé tőkererős hazai konzorciumot győztek le.

A sztrádakoncesszió 2022. szeptember 1-étől gyakorlatban is működésbe lépett: az utakat korábban kezelő Magyar Közút közleménye szerint ekkortól 1237 km gyorsforgalmi útszakasz üzemeltetési feladatát veszi át az állami cégtől az MKIF, a Mészáros-Szíjj-féle koncessziós cég. 2023. májusában a kormány bejelentette, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében módosítják a koncessziós szerződést – felmerült azonban az is, hogy a módosítást az Európai Bizottság vizsgálata miatt eszközölhette a kormány. Végül kiderült, a szerződés változtatásai – melyeknek megfelelően beiktatnak például „finanszírozási mentesítő eseményeket” – nem csökkentik közvetlenül a költségvetés terheit, de lehetővé teszik, hogy az állam vagy a koncesszor késlekedése miatt projektszinten lehessen kezelni a teljes koncesszió felmondása nélkül a nemteljesítést.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2017-ben útjára indította sok száz milliárdos szálláshelyfejlesztési programot indított, a Kisfaludy program címen. A program keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon (elsősorban vidéken), amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. 

A nagyobb összegű támogatások haszonélvező között  szép számmal akadnak kormányhoz közeli cégek. A program két nagy nyertese, a Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. és a Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft.mindegyike ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz kapcsolható, a Szepesi Richárd és Kante Awa többségi tulajdonában álló DLHG Invest Zrt-hez. A program keretében támogatást kaptak még (a teljesség igénye nélkül) Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt,Garancsi István, Csányi Sándor, Tiborcz István és Szabadics Zoltán érdekeltségei is. 

2020-ban a pandémia okozta veszélyhelyzetben 83 milliárdnyi közpénzt osztottak ki a turizmus támogatására, amelyből elsősorban szintén az említett kormány-közeli üzletemberek profitáltak. (A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels például 17,7 milliárd forintot kapott szálloda felújításra.) Ugyanebben az évben az is kiderült, hogy az MTÜ úgynevezett “egyedi pályázatokra” is osztott százmilliós támogatásokat – ezek azonban nem nyilvánosan meghirdetett pályázatok voltak. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója  eleinte úgy nyilatkozott, hogy egy szakmai grémium bírálta el a pályázatokat, 2022-ben kiderült, hogy Guller egyedül döntött a támogatásokról. Így jutott állami pénzekhez többek között  Zoób Kati divattervező, a Tiborcz István-közeli Paár Attila, Farkas Boglárka, az Echo TV volt vezetőjének cége, illetve Fellegi Tamás, Orbán Viktor volt minisztere. A Kisfaludy-program támogatásaiból önkormányzatoknak is jutott, ugyanakkor az MTÜ a fideszes vezetésű városoknak nagyságrendekkel több közpénzt ítélt meg. A források elosztásának aránytalanságára a Válasz Online cikke is rámutatott: adatgyűjtésükből kiderült, hogy 2018 és 2021 között a 300 milliárdos állami támogatás kétharmada az azt igénylők fél százalékánál koncentrálódott. 

Ha érdekel, hogy a nyaralásodon elköltött pénz kinek a zsebébe megy, keresd fel a NER-HOTEL alkalmazásunkat.