language

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerez, mellyel szabadon utazhat, céget alapíthat a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhetnek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerzik meg. Profitjuk két részből áll: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is részt vesz a piacon.

 

 

Magyarországon 2015-től 300.000 euróért lehet letelepedési kötvényt vásárolni (a kezdeti 250.000 eurós ár emelkedett). 2016. augusztus 31-ig 3915 személy számára összesen 12299 darab letelepedési államkötvényt jegyeztek le, de azt nem tudhatjuk, hogy pontosan mely közvetítő cégeknél: \"„az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazzák. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük van - és magas profithányaddal dolgoznak.

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd irodája szövegezte meg, mely azóta részt vehet az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé, akivel ma is kapcsolatban vannak, találkozni is szoktak. A cég irodáját egyébként 2017 őszén kirabolták, pénzt és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték.

 

A rendszer számos ellentmondására derült fény: kiderült, egy eredeti hazájában jogerősen elítélt orosz adócsaló is letelepedési lehetőséget kapott, gyakorlatilag a magyar állam kötvényeiben mosva tisztára a pénzét. Számára legutóbbi, karibi offshore-paradicsom-beli tartózkodási helye állított ki erkölcsi bizonyítványt. Több olyan információ is napvilágot látott, hogy a Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai \"piacon\" egy Nagy Kajmán-szigeteken bejegyzett cég közvetít, melyet az a kínai bankár képviseli, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. A tulajdonosi, jövedelmi vagy adózási viszonyaiban áttekinthetetlen hálózat kitűnően alkalmas a letelepedni akaróktól beszedett pénz egy részének újraosztására, így nem zárható ki, hogy kormányközeli figuráknál landol a profit egy része.

 

Az eddig eladott ötéves, 2018-tól lejáró papírokat névértéken fizeti ki az állam, euróban nézve a piacinál magasabb, évi 2–2,5 százalék közötti garantált hozammal. Magyarország ezzel sok milliárd forintot bukik, a közvetítők pedig nyernek - ráadásul a kötvényesnek fejenként 45–60 ezer euró közötti díjat is ki kell fizenie, amely részben a közvetítőhöz, részben különböző ügyintézőkhoz, szolgáltatókhoz kerül, mint az eljárás költsége. Sajtóhírek szerint a kiválasztott közvetítők számára szinte magától értetődő, hogy a Rogán–Habony-pároshoz köthető Kosik Ügyvédi Irodával célszerű együtt dolgozniuk, s annak adják tovább a díjak egy részét. A hvg.hu számítása szerint mostanáig 5-6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a 2013-ban bevezetett újfajta állampapír mesterségesen fenntartott magas kamata - az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint összesen 33,6 milliárd forintnyi kamatjövedelme volt a közvetítő cégeknek, a közvetítő ugyanis nem 300 ezer eurót utal tovább az ÁKK-nak, mert kedvezményes, úgynevezett diszkontáron jut hozzá az állampapírhoz. A közvetítői díjakból pedig 80 milliárdnál is több bevételre tettek szert. A kormány részéről még nem hangzottak el ésszerű indokok amellett, hogy ezt a bevételt a magyar állam kiengedi a kezéből. A letelepedési kötvény egyes számítások szerint kötvényenként összesen 23-27 milliót hoz az offshore cégek konyhájára.

 

Felmerült kritikaként a bevándorlásellenes álláspontot képviselő kormánnyal szemben, hogy a fizetős kiskapuval annak bevezetése óta összesen 18.000-en szereztek magyar tartózkodási engedélyt. A távol-keleti országokban kötvénykereskedelemmel foglalkozó, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund nevű cég vezérigazgatója szerint a kötvényt vásárlók közül kevesebb, mint minden 20. akar valójában letelepedni Magyarországon, döntő többségük csak ugródeszkának használja hazánkat. Nem csak nálunk létezik a letelepedési kötvény intézménye, a régióban azonban a bolgároknál majdnem kétszer annyit, 512 ezer eurót kell fizetni a szabad letelepedésért. Az EU 11 tagállamában van lehetőség letelepedési kötvény vásárlására, ezek közül Magyarországon a legolcsóbb ilyen lehetőséghez jutni. Több államban befektetéshez (Hollandia, Portugália, Románia) vagy ingatlan vásárlásához (Spanyolország, Málta, Portugália) kötik az engedélyt. A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte.

 

2017 januárjában, nem sokkal azt követően, hogy a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről, a Magyar Nemzet első fokon pert nyert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, melyben a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait. Ha az ÁKK nem fellebbez a döntés ellen, akkor hamarosan kiderül, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a ciprusi illetékességű Discus Holdings Ltd., Innozone Holdings Ltd. és a Migrat Immigration Asia Ltd., továbbá a Liechtensteinben alapított VolDan Investments Ltd. és az S&Z Program Ltd., illetve a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd., végül az egyedüli magyar cég, az Arton Capital Hungary Kft. hány letelepedési kötvényt jegyzett le, és mekkora bevételre tett szert. 2017. novemberében a Magyar Nemzet a végleges adatok alapján vetett számot a kötvényprogrammal, bár a családegyesítések miatt ekkor még nem lehetett tudni, ténylegesen hány letelepedési engedély került kiadásra a program nyomán. A MN szerint az offshore cégek 145,9 milliárd forint bevételre tettek szert, és ehhez jön az a 9,6 milliárd forintnyi nyereség, amelyet Habony Árpád, a kormányfő informális tanácsadójának és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek az ügyvédje, Kosik Kristóf zsebelt be. 2017-re a másodpiaci hozam 0,15 százalékra zuhant, ez tizenháromszor olcsóbb finanszírozást jelentett, mint a letelepedési kötvények kétszázalékos kamata. Csak 2017-ben 16,4 milliárd forintot vesztett a költségvetés a kötvényprogramon, ami felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. Összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [223]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

„Rogán Antal tíz éve a barátom, de soha nem volt közös üzleti ügyünk”

Exkluzív interjút adott a Media1.hu-nak Shabi Michaeli izraeli-grúz állampolgár, aki a napokban 50 százalékos tulajdonossá vált a 168 Órát és az ELLE Magazint kiadó Brit Mediában. Az üzletember, akinek ez az első médiabefektetése, megerősítette lapunknak, hogy barátja Rogán Antalnak, a kormányzati hirdetésekért is felelős fideszes politikusnak, de elmondása szerint a médiavállalatba történő befektetésnek ehhez nincs köze. Az interjúban Michaeli azt is állította, hogy a sajtó valótlanul hozta összefüggésbe korábban a letelepedésikötvény-üzlettel. Elmondta azt is, hogy milyen fejlesztésekkel készül a vállalat: rádióban és televízióban is gondolkodnak, de a Klubrádió semmilyen szerepet sem tölt be a terveik között, függetlenül az abban lévő részesedésüktől. Egyebek mellett megkérdeztük az üzletembert arról is, baloldali lap marad-e a 168 Óra, és számítanak-e állami hirdetésekre, de szó esett arról is, milyen időtávon tervezi tartani a vállalatot

Varga Mihálynak is szívügye a turizmus - Jól ismert milliárdosok kaptak százmilliós segítséget

A Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztériumnak sikerült az Újpest FC volt tulajdonosának szállodáját támogatnia 150 millió forinttal, pedig a hotel korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán is nyert. Egy másik győztes neve pedig a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban bukkant fel. Megint milliárdosok kaptak állami segítséget.

NER-közelbe került Budapest fő távhőtermelője

Egy, a francia Veolia nevű közműkonszern többségi, valamint a NER-közeli VPP kisebbségi tulajdonában lévő cég vásárolta meg a főváros hőjének háromötödét biztosító Budapesti Erőművet.

A letelepedésikötvény-biznisz kulcsfigurája támogatta Mészáros Lőrinc alapítványát

A volt felcsúti polgármester két alapítványt is létrehozott az elmúlt években, melyekkel a környékbeliek lakhatását és tanulmányait támogatja. Az eddig jól prosperáló szervezetek tavaly azonban már nagyon felemás évet zártak.

Idén bő 110 milliárdot fizetünk a letelepedési kötvények után

Ezúttal egy ellenzéki képviselő faggatta írásban a pénzügyminisztert arról, mennyit kell visszafizetnie az államnak a letelepedési kötvényes off-shore cégeknek az öt év után lejáró kötvénycsomagok után 2020-ban. Az ideinél magasabb, 445,5 millió eurós értékben járt le egyébként letelepedési kötvény 2019-ben. Mégsem ez a csúcsév az utoljára 2017-ben kibocsátott ötéves papírok törlesztési terhei tekintetében, 2022-ben ugyanis 551,7 millió eurót kell majd visszafizetnie az államnak. A Transparency International 2018 októberében nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint azon, hogy a letelepedési államkötvények kamata 2014 után magasabb volt, mint a devizakötvényeké, az állam és az adófizetők legalább 21 milliárd forint relatív veszteséget szenvedtek el. Azt is figyelembe véve pedig, hogy ebben az időszakban az Európai Beruházási Banktól (EIB) több kedvezményes hitelt kérhetett volna a kormány – ezek kamatterhe ugyanis általában két százalékponttal kisebb volt, mint a devizakötvények hozama –, a teljes veszteség a 30 milliárd forintot is megközelíthette.

Vajna halála után egyből megjelent egy rejtélyes tulajdonos a TV2-ben

A máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor.
Találatok: [223]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>