language

Akták:

A Vodafone felvásárlása highlight_off

Személyek:

Mészáros Lőrinc highlight_off

A Vodafone felvásárlása

A Vodafone felvásárlása

2023 januárjában zárult le a Vodafone Magyarország Zrt. felvásárlása, melynek eredményeként a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. – leányvállalatán, az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül – 51%-os, a magyar állam – a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül – 49%-os részesedést szerzett a telekommunikációs cégben. A 2022 nyarán megjelent 715 milliárd forintnál valamivel kevesebbért, 660 milliárd forintért cserélt gazdát Magyarország második legnagyobb hazai távközlési vállalata. Mint kiderült, az Antenna Hungária Zrt-re jutó 51 százalékos Vodafone-részből 425 millió eurót (170 milliárd forintot) az állami Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitele fedezett, ennek 80 százalékára pedig az állam vállalt kezességet. Emellett az is nyilvánosságra került, hogy a Vodafone megvásárlásához az állami Eximbank is nyújtott hitelt az Antenna Hungáriának, így az állam szerepe messze túlmutat 49 százalékos részesedésén. A kormány tehát közvetlenül és közvetetten (az eladósodott 4iG-nak nyújtott hitelek révén) is több száz milliárd forintnyi közpénzt fordított az egyébként 2020-ban és 2021-ben is veszteséges Vodafone megszerzésére. Az ügylet lezárulta után Rogán Antal több bizalmi embere is helyet kapott a Vodafone igazgatóságában – így Nagy Ádám, a propagandaminiszter kabinetfőnöke, illetve Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke.

Mivel a kormány „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette a beruházást, kivonta a Gazdasági Versenyhivatal felügyelete alól, mely emiatt nem vizsgálhatja a piac- és versenytorzítást több ponton is felvető ügyletet. Az Antenna Hungáriának ugyanis 25 százalékos részesedése volt a Yettel Magyarország Zrt-ben, mely a hazai telekommunikációs piac harmadik szereplője – az Antenna Hungária ennek köszönhetően ráláthatott versenytársa stratégiai döntéseire. Valószínűsíthető, hogy a jövőbeli potenciális uniós beavatkozást és vizsgálatot akarta megakadályozni a kormány azzal, hogy részesedéséből végül 19,5 százalékot elcserélt az Antenna Hungária Yettel-részesedésére.

Mészáros Lőrinc

Mészáros Lőrinc (Felcsút, 1966. február 24.) magyar vállalkozó, szállodatulajdonos, gázszerelő, a Puskás Akadémia labdarúgócsapatának elnöke. Első felesége Kelemen Beatrix, második felesége Várkonyi Andrea műsorvezető, riporter.

Közel 600 milliárdos vagyonával 2019 óta 1 év kivételével Magyarország leggazdagabb embere. Személye emiatt jelentős polémiát okoz a politikai és egyéb közbeszédben is, miután az eredetileg gázszerelő Mészáros szinte a semmiből lett néhány év alatt vagyonos: a 2010-es kormányváltást követően a Mészáros és Mészáros Kft. sorozatos állami megrendelései eredményeképpen évente duplázódott meg a vagyona és lett Felcsútnak, vagyis annak a községnek a polgármestere, ahonnan Orbán Viktor miniszterelnök is származik. Mindezért az is elhíresült róla, hogy valójában „Orbán strómanja”. Mészáros emiatt pert indított az Együtt párt ellen, amiért a párt politikusai többször „Orbán strómanjának” nevezték, azonban a pert elveszítette.

Mészáros cégeivel a 2019-2021 közötti időszakban a közbeszerzések 8,9%-át nyerte meg. Legnagyobb bevételű cége a vasútépítő és korszerűsítő profilú V-Híd Zrt. volt, amely a szintén Mészáros tulajdonolta R-Kord Kft.-vel együtt a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítésében való részvételéről ismert.

Mészáros többségi tulajdonosa az MKB-t és a Takarékbankot magába olvasztó Magyar Bankholding (MBH) Nyrt. kereskedelmi banknak. További érdekeltségébe tartozik a Talentis Group Zrt., mely nemzetközi kiterjedéssel is rendelkezik: például megvette Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelő cégét, illetve egy boszniai cementgyárat is. Mészáros cégei révén befolyással bír továbbá az Atmedia Kft.-nél és a TV2 Zrt.-nél is - ez utóbbi a szerb és a szlovén médiát is megcélozta. Mészáros további jelentős érdekeltsége az Opus Global Nyrt. és a Tigáz.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Az Orbán-rendszer csúcsvállalatának titkai

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

Jelentős kockázat, hogy a 4iG bekebelezte a távközlést és az informatikát

Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.

Lefoglalt vonalak. Az állam és a 4iG felvásárolta a magyar Vodafone-t

Mérföldkő a magyar távközlés történetében a Vodafone állami rásegítéssel és résztulajdonnal végrehajtott felvásárlása. A fő vevőként fellépő 4iG jókora adósságba verte magát – de messze nem ez az egyetlen gond.

Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Mészárosnál is „nemzetibb” nagytőkés születik? – Jászai Gellért útja a Vodafone-ig

Lehet gyorsabban terjeszkedni, mint Mészáros Lőrinc? A SCD-csoporttal egykor a turisztika „Molját” építő, majd a kudarcos kísérlet közben Medgyessy Péter exkormányfőt balatoni partszakaszhoz segítő Jászai Gellértnek sikerülhet. A balról jobbra fordult üzletember – csak úgy mellékesen – Tiborcz Istvánnal is ingatlanbizniszelt, most pedig regionális multit faraghat a hazai Vodafone-t bekebelező 4iG-ből. A Fidesz ugyanis stratégiai érdeknek tartja, hogy a közművek – köztük a digitális infrastruktúra – Jászai-féle „nemzeti nagytőkésekhez” kerüljenek. E folyamatnak vannak ésszerű elemei, de az alapja minimum billeg. Mert szinte egyetlen tény sem indokolja a „nemzeti” és a „tőkés” szavak használatát. Vélemény.

Térfoglalás közpénzből: lehet-e ebből versenyképes gazdasági modell?

Bod Péter Ákos aktuális írásában az állam gazdasági szerepvállalását elemzi, miután a kormány régóta stratégiai célnak tartja vállalati vagyonelemek megszerzését. A héten azonban a Vodafone magyar egységének részben állami felvásárlása ismét fókuszba helyezte a kérdést.

Emelt díjas tudakozó: ki jár jól a végén a nagy Vodafone-biznisszel?

Meglepő időzítéssel váltja valóra régi álmát a kormány, hogy ellenőrzése alá vonja a magyar távközlési piacot: a 4iG-t előretolva megveszi a brit Vodafone itteni leányvállalatát. A párosnak ez 715 milliárd forintba fog fájni – igaz, ebbe akár török, német vagy portugál befektetők is besegíthetnek.

A visszautasíthatatlan ajánlattól a különadókig – így államosít Orbán, a Vodafone a legutóbbi zsákmány

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Több lesz ez, mint állami mobilcég, Orbán saját maga köré építi az új magyar távközlési óriást

Tíz éve tervez állami mobilszolgáltatót építeni a kormány. Orbán Viktor ambíciói ez idő alatt megnőttek: közpénzből finanszírozott magáncégeken keresztül immár a távközlési piac dominálására készül. 715 milliárd forintot fizetne közösen a magyar állam és a 4iG Nyrt. a brit tulajdonban lévő Vodafone Magyarország távközlési konszernért.
Találatok: [9]  Oldalak:   1