K-Monitor Adatbázis

Balásy Gyula (1979-), a New Land Media Kft. és a Lounge-csoport tulajdonos-cégvezetője. Balásy Bulcsú féltestvére, Veszprémben nőtt fel, majd közgazdaságtant tanult a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján. 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t. Már 2005-ben az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a Józsefvárosi időközi választásokon Balásy cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a Fideszt. A 2010-es Fidesz győzelem után Balásy cégei folyamatos győztesei lettek a kormány körüli megrendeléseknek. Kezdetben még csak kreatív beszállítója volt a nagyobb kormányközeli ügynökségeknek, mint a Simicskához köthető Inter Media Groupnak vagy a Csetényi Csabához és Krskó Tiborhoz köthető HG-csoportnak.

Azonban 2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra, melyeknek 2016-tól kezdve Balásy Gyula két cége a New Land Media és a Lounge Design visszatérő nyerteseivé válik. 2017-től kezdve már Balásy cégei válnak a legnagyobb győztesévé a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei az évek során folyamatosan visszaszorulnak a forrásoktól és 2018 júniusában pedig az NKOH véglegesen szerződést bontott  a két céggel (Trinity International Communications Kft, Network 360 Reklámügynökség Kft.). Így pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 

2018-ban Balásy tulajdonosává vált a Moonlight Event nevű rendezvényszervező cégnek. A cégnek 2017-ben 4,2 millió forintos nettó árbevétele volt, azonban Balásy tulajdonossá válását követően a cég 2019-ben már 2,4 milliárd forintnyi megrendelést kapott, ami a 2017-es árbevétel 581-szerese. A cég a 2020-as covid járvány által sújtott évben is 3,8 milliárdos árbevétellel zárt, amiben jelentős szerepe volt több állami cég nagy összegű megrendelésének és egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésnek is. Balásy Gyula tulajdonában van még többek között a Visual Europe Zrt., a Media Dynamics, a Lounge Communication, a Lounge Homes és a Dashboard Solution is, mely cégek szintén egyre gyakrabban nyernek állami pályázatokon.

2018-tól kezdődően Balásy két cége (a New Land Media és a Lounge Design) monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Míg 2016-ban a két Balásy tulajdonában lévő cég éves bevételei 2,3 milliárd forint körül voltak, addig ez az összeg 2018-ra 60 milliárdra, míg 2021-re már 100 milliárd forintra nőtt, a két Balásy-cég nettó árbevétele 2017-2020 között 249 milliárd forint volt. 2020-ban Balásy Gyula cégének (New Land Media) egymagában volt annyi bevétele és nyeresége, mint a maradék kilenc legnagyobb bevétellel és nyereséggel bíró magyarországi ügynökségnek összesen (amiből a Media Dynamics szintén Balásy tulajdonában van). 

Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányokhoz fűződő kiadások, melyeket szinte kivétel nélkül mindig a Balásyhoz köthető cégek nyerik. 2016 és 2022 között ezekre a kampányokra összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárd forintot vett ki. 2021-ben Balásy Gyulát már a 85. leggazdagabb magyarként tartják számon. (fotó: newland)

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 

A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)