K-Monitor Adatbázis

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták. 

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attila érdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.

Balásy Gyula (1979-), a New Land Media Kft. és a Lounge-csoport tulajdonos-cégvezetője. Balásy Bulcsú féltestvére, Veszprémben nőtt fel, majd közgazdaságtant tanult a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján. 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t. Már 2005-ben az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a Józsefvárosi időközi választásokon Balásy cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a Fideszt. A 2010-es Fidesz győzelem után Balásy cégei folyamatos győztesei lettek a kormány körüli megrendeléseknek. Kezdetben még csak kreatív beszállítója volt a nagyobb kormányközeli ügynökségeknek, mint a Simicskához köthető Inter Media Groupnak vagy a Csetényi Csabához és Krskó Tiborhoz köthető HG-csoportnak.

Azonban 2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra, melyeknek 2016-tól kezdve Balásy Gyula két cége a New Land Media és a Lounge Design visszatérő nyerteseivé válik. 2017-től kezdve már Balásy cégei válnak a legnagyobb győztesévé a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei az évek során folyamatosan visszaszorulnak a forrásoktól és 2018 júniusában pedig az NKOH véglegesen szerződést bontott  a két céggel (Trinity International Communications Kft, Network 360 Reklámügynökség Kft.). Így pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 

2018-ban Balásy tulajdonosává vált a Moonlight Event nevű rendezvényszervező cégnek. A cégnek 2017-ben 4,2 millió forintos nettó árbevétele volt, azonban Balásy tulajdonossá válását követően a cég 2019-ben már 2,4 milliárd forintnyi megrendelést kapott, ami a 2017-es árbevétel 581-szerese. A cég a 2020-as covid járvány által sújtott évben is 3,8 milliárdos árbevétellel zárt, amiben jelentős szerepe volt több állami cég nagy összegű megrendelésének és egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésnek is. Balásy Gyula tulajdonában van még többek között a Visual Europe Zrt., a Media Dynamics, a Lounge Communication, a Lounge Homes és a Dashboard Solution is, mely cégek szintén egyre gyakrabban nyernek állami pályázatokon.

2018-tól kezdődően Balásy két cége (a New Land Media és a Lounge Design) monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Míg 2016-ban a két Balásy tulajdonában lévő cég éves bevételei 2,3 milliárd forint körül voltak, addig ez az összeg 2018-ra 60 milliárdra, míg 2021-re már 100 milliárd forintra nőtt, a két Balásy-cég nettó árbevétele 2017-2020 között 249 milliárd forint volt. 2020-ban Balásy Gyula cégének (New Land Media) egymagában volt annyi bevétele és nyeresége, mint a maradék kilenc legnagyobb bevétellel és nyereséggel bíró magyarországi ügynökségnek összesen (amiből a Media Dynamics szintén Balásy tulajdonában van). 

Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányokhoz fűződő kiadások, melyeket szinte kivétel nélkül mindig a Balásyhoz köthető cégek nyerik. 2016 és 2022 között ezekre a kampányokra összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárd forintot vett ki. 2021-ben Balásy Gyulát már a 85. leggazdagabb magyarként tartják számon. (fotó: newland)