K-Monitor Adatbázis

A kormány 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem magánalapítványba való kiszervezésével kezdte meg a felsőoktatási finanszírozás átalakítását ("modellváltás"). A Corvinus esetében nagyvállalati menedzserek és politikusok kaptak befolyást az egyetem fenntartására a formálisan kivonuló, részvénycsomaggal a finanszírozást hosszabb távon biztosító állam helyett. A későbbi modellváltók nagyobb része azonban nem kapott ilyen tartós eszközt, csupán a működéshez szükséges ingatlanokat, a kuratóriumba pedig még nagyobb számban kerültek politikusok és politikaközeli személyek.  Az államilag elismert egyetemek közül mindössze 5 állami fenntartású maradt – igaz, 2022-ben már a BME esetében is felmerült a modellváltás lehetősége – a többit közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezték ki. 

2020-ban került alapítványi tulajdonba többek között a Miskolci Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a MOME, a soproni, győri és kecskeméti egyetem, illetve az SZFE, melynek átalakítását komoly ellenállás övezte. 2021-ben a SOTE-n, illetve a legnagyobb vidéki egyetemeken, így a pécsi, szegedi, illetve a debreceni tudományegyetemen is végbement a modellváltás, valamint a gödöllői Szent István Egyetem és több másik felsőoktatási intézmény összeolvadásából létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is alapítványi tulajdonba került. Az Eszterházy Károly Egyetemet pedig az Egri Főegyházmegye kapta meg fenntartóként.

A KEKVA törvény lehetőséget ad arra, hogy az átadott egyetemek felett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma gyakorolja az alapítói jogokat. Ezeket az alapítványokat olyan kuratóriumok vezetik, melyeknek tagjait Palkovics László egykori ITM miniszter jelölte ki. Kuratóriumi tag lett például Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem), Varga Mihály pénzügyminiszter (Óbudai Egyetem), Szijjártó Péter külügyminiszter (SZIE), vagy maga Palkovics László, aki miniszteri lemondása után a győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány elnöke lett, illetve olyan kormánypárti polgármesterek, mint a székesfehérvári Cser-Palkovics András (Óbudai Egyetem), vagy a győri Dézsi Csaba András (SZIE). A kuratóriumokba befolyásos gazdasági szereplők is kerültek, mint például Csányi Sándor OTP-vezér (MATE, Soproni Egyetem), vagy épp a MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt (Corvinus). A kuratóriumok tagjai nem visszahívhatóak. Az alapítványok tulajdonába nagyságrendileg ezer milliárd forint értékű vagyon került, amivel az alapítványok szabadon gazdálkodhatnak, azt a feladatellátás érdekében el is idegeníthetik.

2023 elején derült ki, hogy összeférhetetlenség és átláthatatlanság miatt az Európai Bizottság kizárja az alapítványi fenntartású egyetemeket az EU által finanszírozott Erasmus és Horizont Európa programból. A kormánytagok a támogatás visszaszerzése érdekében lemondtak kuratóriumi tisztségeikről, ennek ellenére továbbra is jellemző a tagok kormányközeli kötődése. Így például Szili Kataliné, aki bár lemondott miniszterelnöki megbízotti tisztségéről, egy hónap múlva miniszterelnöki főtanácsadóként tért vissza, miközben kuratóriumi tagságát is megtartotta a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítványban. 

A felsőoktatás alapítványokba való kiszervezése nem csupán a politikai elfogultság és összeférhetetlenség problémáját veti fel, hanem az oktatás autonómiáját is erősen veszélyezteti. Emellett a közpénzmilliárdok privatizációja és az alapítványok átláthatatlan gazdálkodása jelentős korrupciós kockázatot hordoz magában. 

Az alapítványi tulajdonba került egyetemek listája:

·        Budapesti Gazdasági Egyetem (Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány)

·        Dunaújvárosi Egyetem (Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány)

·        Debreceni Egyetem (Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány)

·        Budapesti Corvinus Egyetem (Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány)

·        Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány)

·        Magyar Táncművészeti Egyetem (Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány)

·        Állatorvostudományi Egyetem (Marek József Alapítvány)

·        Miskolci Egyetem (Universitas Miskolcinensis Alapítvány)

·        Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány)

·        Semmelweis Egyetem (Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány)

·        Neumann János Egyetem (Neumann János Egyetemért Alapítvány)

·        Nyíregyházi Egyetem (Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány)

·        Pannon Egyetem (Pannon Egyetemért Alapítvány)

·        Óbudai Egyetem (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány)

·        Soproni Egyetem (Soproni Egyetemért Alapítvány)

·        Széchenyi István Egyetem (Széchenyi István Egyetemért Alapítvány)

·        Szegedi Tudományegyetem (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány)

·        Színház- és Filmművészeti Egyetem (Színház- és Filmművészetért Alapítvány)

·        Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (Testnevelési Egyetemért Alapítvány)

·        Tokaj-Hegyalja Egyetem (Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány)

·        Pécsi Tudományegyetem (Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány)

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás a 2021-es év nagy visszhangot kiváltó eseménye volt, amire sokan az Orbán-kormányok pénzszóró gigaeseményeinek legkirívóbb példájaként tekintettek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a kiállításra céget alapított Egy a Természettel Nonprofit Kft. néven. A céget 563 millió forintos alaptőkével hozták létre. Az eredetileg vadászatot népszerűsítő kiállításra legalább 17 milliárd forintot költöttek, ezek közül a leginkább vitatott kiadások a következők:

• A Totem névre elkeresztelt szobor, amit Szőke Gábor, a NER kedvenc szobrásza készített, ára bruttó 240 millió (ez nettó 189 milliót jelent). A kiállításra öt további szobor is készült: ahogy az Átlátszó kiderítette, ezekre összesen több, mint 100 millió forint közpénzt szántak. 

• A kiállítás kommunikációs és rendezvényszervezési költsége, ami legalább ötmilliárd forintra rúgott. A megbízott cég Balásy Gyula nevéhez fűződik, hozzá köthetőek a kormány plakátkampányai is. 

• 58,8 millió forint jutott az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek a Nimród című vadászújság kiadói jogaiért. A Védegylet elnöke Semjén Zsolt, a lap főszerkesztője pedig Kovács Zoltán államtitkár.

• 64,8 millió forintot kapott a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási feladatokra.

Ahogy a 24.hu megírta, a kifizetések listáján találjuk még a kormányközeli Hír TV-t, illetve Mészáros Lőrinc bizalmasának, a Takarékbank és a TV2 tulajdonosának, Vida Józsefnek a szakácskönyvére is jutott pénz. 

A kiállításnak teret adó Hungexpo felújítását a KÉSZ Zrt. végezte, hozzávetőlegesen nettó 55 milliárd forintért. A kiállítás kormánybiztosa Kovács Zoltán egykori kormányszóvivő, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, a felügyelőbizottság tagjai szintén kormányközeli szereplők:

• Mancsiczky László, Kósa Lajos egykori ügyvédje, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja, és a debreceni Kartonpack Nyrt. igazgatósági tagja,

• Regász Alajos, az állami tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt. egykori munkatársa, 

• és a szintén MFB-s múlttal rendelkező Uszkay-Boiskó Sándor, a Kartonpack Nyrt. igazgatósági elnöke és vezérigazgatója, írja a 24.hu.

A cég munkavállalói között szerepel Szűcs Veronika ügyvezető igazgató, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. egykori igazgatója, illetve stratégiai igazgatóként Katona András a Magyar Turisztikai Ügynökség egykori munkatársa. A kiállításhoz köthető a Fidesz-közeli Kiss B. Zoltán is: ő a tulajdonosa annak a Hotel Hunornak, ahol állami támogatással hoztak létre bemutatót a kiállításról. Ahogy később az Átlátszó közadatigénylése alapján kiderült, az állami Szerencsejáték Zrt. leánycége, az SZNP40 millióval támogatta a kiállítást szervező Egy a Természettel Nonprofit Kft-t “társadalmi felelősségvállalás”  címén.  A kormánypárti sajtó beszámolója szerint az esemény sikeres volt, a Hungexpo területére 616 ezren, az összes programra pedig 1,42 millióan látogattak el. Mint a 2021-es beszámolójából kiderült, a kiállítást szervező cég 655 millió forintos bevételt tudott elkönyvelni, ennek körülbelül a harmada származott jegybevételből. A szervezőcég továbbra is működik, 2022-es beszámolója szerint a cégnél 18-an dolgoznak, és több mint 450 millió forint ment személyi költségekre, az eseményre vásárolt eszközöket pedig több száz millió forintos értékcsökkenéssel folyamatosan írják le.