Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak.
Január elején számoltunk be arról, hogy 677 millió forintból épült fel egy 300 négyzetméteres, 12 fős bölcsőde egy 1600 fős nógrádi faluban, Kazáron, azaz 2 millió 250 ezer forintos négyzetméteráron. A település polgármestere korábban az építőanyagok drágulásával indokolta, miért kértek a tervezettnél is több pénzt a bölcsődére.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kazári bölcsőde ügyében vizsgálatot indított az Integritás Hatóság.
A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését. Az összesítés szerint az Ügyészséghez csatlakozott huszonkét EU-s tagállamon belül 1371 nyomozást indítottak a tavalyi évben, és 1927 folyamatban lévő vizsgálatuk volt. A rekorder mindkét kategóriában Olaszország lett 556 új és 618 korábban elindított üggyel. Magyarország további másik négy uniós országgal – Dániával, Írországgal, Lengyelországgal és Svédországgal – nem tagja az Európai Ügyészségnek, de ezekből az államokból is érkeztek bejelentések, és ezek az országok is érintettek voltak különböző nyomozásokban. Magyarország neve 80 ügyben merült fel tavaly, ami az öt nem-tag ország közül a legmagasabb szám.
Az Integritás Hatóság (IH) nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását – mondta Biró Ferenc csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta az intézmény éves jelentését.
Kilenc évvel a per megindítása után kimondta a bíróság, jogellenesen próbálták eltitkolni, kik kaptak pénzt az MNB alapítványaitól.
„Tényfeltáró munkánkban jelentős eredményeket értünk el (…) 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltunk” – olvasható az Integritás Hatóság parlamenti beszámolójában (pdf-ben itt). Biró Ferenc elnök szerint azonban számos előrelépésre van szükség, hogy a munkájuk hatékony legyen.
Az Integritás Hatóság kockázatelemzési tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar közéletben és sajtóban megjelenő fejleményeket. Ezek kapcsán folytattunk megbeszélést Magyar Péterrel is. A gazdaság megtisztítása és a nemzet felemelkedése közös ügyünk, mindannyiunknak tenni kell érte
Az interjúimban elhangzottak miatt szerdára beidézett az Integritás Hatóság. Ez az a szervezet, amelynek a létrehozását a gonosz Brüsszel az uniós pénzek kifizetéséhez feltételül szabta – jelezte Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje közösségi oldalán. Kifejtette: „Hogy milyen ügyben és milyen céllal idéztek, nem tudom, de bízom benne, hogy az újonnan felállt hatóság érdemi munkát tud végezni. Hogy lenne mit vizsgálni, az a napnál is világosabb. Fel, győzelemre!”.
Az interjújában elhangzottak miatt az Integritás Hatóság beidézte Magyar Pétert.