K-Monitor Adatbázis

Az 1991 óta működő Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) eredetileg a nemzeti érdekek és értékek védelmére jött létre. Antall József alapította, idővel azonban fideszes befolyásoltságúvá vált: Szájer József, Semjén Zsolt, Gulyás Gergely és Kövér László mellett Habony Árpád és Tombor András-közeli személyek is kuratóriumi tagok lettek. 

2021 tavaszától a BLA közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA). A KEKVA intézménye a korrupció egy formája, mivel a közvagyon kiszervezését, magánvagyonná alakítását teszi lehetővé: az állam az alapítványoknak feladatellátásukhoz közpénzt szolgáltat, amivel azok szabadon gazdálkodhatnak. A BLA egykori titkára, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal nagyvonalúan adja a kormánytámogatásokat az alapítványnak: míg ennek értéke 2022-ben 6,4 milliárd, 2023 elején már 9,2 milliárd Ft volt – ez utóbbi összeg megegyezik azzal, amit a hazai civil szervezetek összességükben kapnak támogatásként, természetesen azt is politikai alapon szétosztva. 2023-ban emellett az alapítvány a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségtől további 160 millió forintot kapott. Ezenkívül a kormány ingatlannal is támogatta a BLA tevékenységét: a 9,9 milliárd Ft értékű Lónyay-Hatvany villát ingyenesen adta át az alapítvány számára. Az épületet még 2014-ben kezdte felújítani az MNB egyik alapítványa, végül azonban az államnak adta el, ahonnan a BLA-hoz került.

Bár az alapítvány a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat nem teszi közzé, az bizonyos, hogy a támogatások jelentős részét olyan látszólag civil, nonprofit szervezeteknek osztja tovább, amelyek valójában fideszes kötődésűek. A BLA rendszeresen támogatja többek között az Alapjogokért Központot, melynek feladata a kormánypárti propaganda számára ,,szakértők”, elemzők biztosítása, gyakran  azonban ellenszolgáltatás nélkül is jelentős közpénzekhez jut (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központot működtető kft. tulajdonosa egyben a kormánypárti médiaholding-alapítvány, a KESMA kuratóriumi elnöke, míg az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője.) Az Alapjogokért Központ 2021-ben 1,5 milliárd, 2022-ben 2 milliárd forintot kapott a BLA-tól.

A BLA 2021 és 2023 között 1,678 milliárd forintot adott a Fidesz-közeli The European Conservative folyóirat számára, hogy elősegítse annak meghatározó európai hírportállá való válását. A cég az összeget a magazin kiadására, a hírszerkesztőség felállítására és működtetésére, a fizetésekre, valamint a brüsszeli irodára fordította. A cég többségi tulajdonosa Lánczi András, aki 2010 és 2016 között a Századvég kuratóriumi elnöke volt, 2021 óta az MCC kuratóriumi tagja. A lap a nagy összegű támogatás ellenére mindössze 27 millió forintot termelt 2021 óta.

A BLA támogatja a Scrutont is: 2022-ben a “konzervatív kávézó” 400 milliót kapott az alapítványtól, így a révfülöpi létesítményükből már elektromos kishajóval mehetnek a vendégek madárlesre. Ezenfelül a Fidesz-közeli tehetséggondozó szervezetek támogatására is jut pénz, például az Orbán Gáspár által alapított Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSz) 61,5 millió forintot kapott a BLA-tól kollégiumának működtetésére. Az Orbán Ráhellel PR-interjút készítő Hype&Hyper dizájnmagazin is bőkezű támogatásban részesült: a lap online kiadásáért felelős Hypeandhyper Nonprofit Kkt. 89 millió forintot kapott.

Kép forrása: Wikipédia

A kormány 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem magánalapítványba való kiszervezésével kezdte meg a felsőoktatási finanszírozás átalakítását ("modellváltás"). A Corvinus esetében nagyvállalati menedzserek és politikusok kaptak befolyást az egyetem fenntartására a formálisan kivonuló, részvénycsomaggal a finanszírozást hosszabb távon biztosító állam helyett. A későbbi modellváltók nagyobb része azonban nem kapott ilyen tartós eszközt, csupán a működéshez szükséges ingatlanokat, a kuratóriumba pedig még nagyobb számban kerültek politikusok és politikaközeli személyek.  Az államilag elismert egyetemek közül mindössze 5 állami fenntartású maradt – igaz, 2022-ben már a BME esetében is felmerült a modellváltás lehetősége – a többit közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezték ki. 

2020-ban került alapítványi tulajdonba többek között a Miskolci Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a MOME, a soproni, győri és kecskeméti egyetem, illetve az SZFE, melynek átalakítását komoly ellenállás övezte. 2021-ben a SOTE-n, illetve a legnagyobb vidéki egyetemeken, így a pécsi, szegedi, illetve a debreceni tudományegyetemen is végbement a modellváltás, valamint a gödöllői Szent István Egyetem és több másik felsőoktatási intézmény összeolvadásából létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is alapítványi tulajdonba került. Az Eszterházy Károly Egyetemet pedig az Egri Főegyházmegye kapta meg fenntartóként.

A KEKVA törvény lehetőséget ad arra, hogy az átadott egyetemek felett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma gyakorolja az alapítói jogokat. Ezeket az alapítványokat olyan kuratóriumok vezetik, melyeknek tagjait Palkovics László egykori ITM miniszter jelölte ki. Kuratóriumi tag lett például Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem), Varga Mihály pénzügyminiszter (Óbudai Egyetem), Szijjártó Péter külügyminiszter (SZIE), vagy maga Palkovics László, aki miniszteri lemondása után a győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány elnöke lett, illetve olyan kormánypárti polgármesterek, mint a székesfehérvári Cser-Palkovics András (Óbudai Egyetem), vagy a győri Dézsi Csaba András (SZIE). A kuratóriumokba befolyásos gazdasági szereplők is kerültek, mint például Csányi Sándor OTP-vezér (MATE, Soproni Egyetem), vagy épp a MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt (Corvinus). A kuratóriumok tagjai nem visszahívhatóak. Az alapítványok tulajdonába nagyságrendileg ezer milliárd forint értékű vagyon került, amivel az alapítványok szabadon gazdálkodhatnak, azt a feladatellátás érdekében el is idegeníthetik.

2023 elején derült ki, hogy összeférhetetlenség és átláthatatlanság miatt az Európai Bizottság kizárja az alapítványi fenntartású egyetemeket az EU által finanszírozott Erasmus és Horizont Európa programból. A kormánytagok a támogatás visszaszerzése érdekében lemondtak kuratóriumi tisztségeikről, ennek ellenére továbbra is jellemző a tagok kormányközeli kötődése. Így például Szili Kataliné, aki bár lemondott miniszterelnöki megbízotti tisztségéről, egy hónap múlva miniszterelnöki főtanácsadóként tért vissza, miközben kuratóriumi tagságát is megtartotta a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítványban. 

A felsőoktatás alapítványokba való kiszervezése nem csupán a politikai elfogultság és összeférhetetlenség problémáját veti fel, hanem az oktatás autonómiáját is erősen veszélyezteti. Emellett a közpénzmilliárdok privatizációja és az alapítványok átláthatatlan gazdálkodása jelentős korrupciós kockázatot hordoz magában. 

Az alapítványi tulajdonba került egyetemek listája:

·        Budapesti Gazdasági Egyetem (Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány)

·        Dunaújvárosi Egyetem (Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány)

·        Debreceni Egyetem (Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány)

·        Budapesti Corvinus Egyetem (Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány)

·        Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány)

·        Magyar Táncművészeti Egyetem (Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány)

·        Állatorvostudományi Egyetem (Marek József Alapítvány)

·        Miskolci Egyetem (Universitas Miskolcinensis Alapítvány)

·        Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány)

·        Semmelweis Egyetem (Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány)

·        Neumann János Egyetem (Neumann János Egyetemért Alapítvány)

·        Nyíregyházi Egyetem (Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány)

·        Pannon Egyetem (Pannon Egyetemért Alapítvány)

·        Óbudai Egyetem (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány)

·        Soproni Egyetem (Soproni Egyetemért Alapítvány)

·        Széchenyi István Egyetem (Széchenyi István Egyetemért Alapítvány)

·        Szegedi Tudományegyetem (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány)

·        Színház- és Filmművészeti Egyetem (Színház- és Filmművészetért Alapítvány)

·        Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (Testnevelési Egyetemért Alapítvány)

·        Tokaj-Hegyalja Egyetem (Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány)

·        Pécsi Tudományegyetem (Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány)