language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Kulcsszavak:

klientúra highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [63]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>

Jogi kiskapun át folyik a közpénz a politizáló és jelöltállító kormánypárti civilekhez

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.

“Szépnek szép a beruházás, csak a város nem élhető”

A világszinten különleges Mezőhegyes látványos lenyomata az újkori magyar történelemnek. De miért pont ott a legkevésbé népszerű a Fidesz a környéken, ahova ömlik a közpénz?

Másodjára is megtervezik a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutatási centrumát

A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.

A Nemzeti Ellehetetlenítés Rendszere: most éppen egy fontos vetőmagos céget tesz tönkre a kormány

Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.

Mészáros Lőrinc cége korszerűsíti a Dunaújvárosi Egyetemet 4,7 milliárdért

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt. nyerte el a Dunaújvárosi Egyetem F épületének korszerűsítésére kiírt közbeszerzést. A munkára összesen heten pályáztak, de öt kivitelező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a kiíró, így a ZÁÉV-nek nem volt nehéz dolga. Az egyetem 2021 óta egy közérdekű vagyonkezelő alapítványé, melynek kuratóriumi elnöke Süli János volt Paks-ügyi miniszter, és két Mészáros-közeli ember is a kuratórium tagja.

Újabb milliárddal drágul a Ménesi Campus, túlórázhat Garancsi Istvánék cége

Pluszmunkák miatt tovább drágul a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusának felújítása, és a beruházás kivitelezésének határideje is csúszik. Az így 15,4 milliárdba kerülő fejlesztés azonban már nem a magyar államot, hanem a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt gazdagítja, miután a kormány két évvel ezelőtt ingyen átadta a teljes intézményt a szervezetnek. A felújítást Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége végzi.

Kétmilliárdos veszteséget termelt tavaly a MotoGP-pálya építéséért felelős HUMDA Zrt.

Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.

Rózsadombi villába költözött a Szijjártó embereivel kitömött ingatlanos alapítvány

Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.

A kegyvesztettnek tűnő Demeter Szilárd a „szűkös körülmények" közt is nyomul

Eddig úgy lehetett tudni, hogy a Petőfi Irodalmi Ügynökség nem kapja meg korábban ígért állami támogatást, de akárhogy is, jelentős ingatlanfejlesztésre alapított leánycégeket.
Találatok: [63]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>