language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Kulcsszavak:

közbeszerzés highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>

Másodjára is megtervezik a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutatási centrumát

A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.

Mészáros Lőrinc cége korszerűsíti a Dunaújvárosi Egyetemet 4,7 milliárdért

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt. nyerte el a Dunaújvárosi Egyetem F épületének korszerűsítésére kiírt közbeszerzést. A munkára összesen heten pályáztak, de öt kivitelező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a kiíró, így a ZÁÉV-nek nem volt nehéz dolga. Az egyetem 2021 óta egy közérdekű vagyonkezelő alapítványé, melynek kuratóriumi elnöke Süli János volt Paks-ügyi miniszter, és két Mészáros-közeli ember is a kuratórium tagja.

Létrehozott egy jogi torzszülöttet a kormány, a pénz pedig elvész a ködben – és Brüsszelnek ez nagyon nem tetszik

Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot.

Schmidt Mária alapítványa 2,2 milliárd Ft közpénzből újít fel két budai villát, amit ajándékba kapott az államtól

A Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2020-ban kapott ajándékba az államtól két ingatlant, melyek közül az egyikben a székháza működik. A közbeszerzési értesítőben szúrtuk ki, hogy a székházvillát éppen felújítják, az alapítvány éves beszámolójában pedig megtaláltuk, hogy a renoválásra 1 milliárd forint közpénzt kaptak az államtól. A másik villa felújítása még nem kezdődött el, de arra majd 1,2 milliárd forint közpénzt költhetnek. Érdeklődésünkre az alapítvány elárulta, hogy a kissvábhegyi székházat 182 millió forintos, az istenhegyi ingatlant pedig 39 millió forintos áron tartották nyilván az ajándékozás pillanatában – ennyiért még egy üres telket sem kapni a környéken.

Egymilliárdért újítanak fel istállót és kocsiszínt a Lázár János vezette Ménesbirtokon

Kocsiszín és versenyistálló felújítását végezheti nettó 1,055 milliárd forintért a Galéria Invest Kft. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez évek óta folynak az állami milliárdok, így nem okoz gondot a milliárdos kiadás. Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke Lázár János lett.

Titkolja egy 477 milliós beruházás részleteit a soproni erdőgazdaság

Csak olyan egyszerű dolgokat szerettünk volna megtudni, hogy hány fát vágtak ki a látogatóközpont miatt, hány állat él a vadasparkban, és mekkora árbevételre számítanak az Erdő Háza nevű létesítményben, de egyelőre még nem sikerült. Az illetékes erdőgazdaság ugyanis megtagadta a közadatigénylésünket arra hivatkozva, hogy szerintük egy közérdekű vagyonkezelő alapítványra (KEKVA) nem vonatkozik az Infotörvény, nekik pedig a Soproni Egyetemet működtető alapítvány a tulajdonosuk, ezért nem kell válaszolniuk. Ez az első eset, amikor egy KEKVA tulajdonában lévő cég próbál kibújni a közadatok kiadása alól, de nem hagyjuk, a NAIH-hoz fordultunk.

Milliárdos költségvetési támogatást is kaptak a KEKVA-k az ingatlanok mellé

Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.

Kétszeres áron vásárolja a műtrágyát a Lázár János felügyelte Ménesbirtok Csányiék cégétől

Napok óta a műtrágyáról beszélnek a fideszes politikusok, és azt ismételgetik, hogy mindennek az oka „Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét”. A Lázár János felügyelte Ménesbirtoknál is duplájára drágult a műtrágya – csak épp azt nem Bige szállítja, hanem Csányi Sándorék cége.

Újabb 700 millió forintot költhet a 2020-as Trianon-emlékév hirdetéseire Schmidt Mária alapítványa

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) nettó 700 millió forintos keretösszeget fordíthat a 2020-as Nemzeti Összetartozás emlékév és az alapítvány kommunikációjára. A Schmidt Mária történész által vezetett alapítvány által kiírt nyílt közbeszerzésen újból a kormánypropagandát gyártó Balásy Gyula két cége lett a befutó. Igaz, 2020 már elmúlt, de a programok még nem értek véget: például az emlékévhez rendelt utazó kiállítás jelenleg is látogatható.

Drónvideó: üresen áll a 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémia Kisvárda mellett

Megnéztük a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémiát Kisvárda mellett, amit a volt fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz köthető alapítvány húzott fel közpénzből. A szántóföldek között megvalósult teniszparadicsom ugyan már egy éve megnyílt, de nincs nyoma, hogy az öt évfolyamos iskolában elindult volna az akadémiai oktatás, a sportlétesítmény oldalán pedig igazán művészet foglalt időpontot találni. A közpénzzel kitömött alapítvány nem válaszolt az adatigénylésünkre, amiben azt szerettük volna megtudni, mennyien használták a pályákat, és miből tartják fent az akadémiát. Több mint 1 milliárd forintot költöttek a szomszédos tó turisztikai fejlesztésére is, aminek a keretében többek között hobbit-házakat húztak fel. Ezeknél a fejlesztéseknél azonban többnyire zárt kapuk fogadtak minket, és még mindig a helyi kocsma tölti be leginkább a turisztikai információs központ szerepét.
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>