language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Kulcsszavak:

gazdálkodás highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [42]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>

Nem tudni, mennyit költöttek az OPNI helyén épülő elitiskolára, ahol nyolc év múlva talán elindul az oktatás

Bő három évvel azután, hogy kiderült, nemzetközi iskola nyílhat az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyén és szűk kettővel azután, hogy a kormány kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet, még mindig csak hallomásból lehet tudni arról, hogy talán majd 2032-ben kezdődhet el ott a tanítás.

“Szépnek szép a beruházás, csak a város nem élhető”

A világszinten különleges Mezőhegyes látványos lenyomata az újkori magyar történelemnek. De miért pont ott a legkevésbé népszerű a Fidesz a környéken, ahova ömlik a közpénz?

Évente többmilliárdos nyereséget hozó céget adhat át az állam egy Lázár János vezette alapítványnak

Egy salátatörvény tervezetébe rejtették el a pontot, amely szerint ingyen megkaphatja a mezőhegyesi Ménesbirtok vagyonát is kezelő alapítvány az ATEV Fehérjefeldolgozót.

Másodjára is megtervezik a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutatási centrumát

A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.

A Nemzeti Ellehetetlenítés Rendszere: most éppen egy fontos vetőmagos céget tesz tönkre a kormány

Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.

Kétmilliárdos veszteséget termelt tavaly a MotoGP-pálya építéséért felelős HUMDA Zrt.

Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.

Rózsadombi villába költözött a Szijjártó embereivel kitömött ingatlanos alapítvány

Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.

Hiába folyt be 29 milliárdos osztalék, igyekezett spórolni az MCC: a közhasznú kiadásokon sikerült, a béreken nem

Az államtól kapott részvényvagyon rekordmagas, 29 milliárdos osztalékbevételt hozott tavaly a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványnak, amely így 17,8 milliárdos nyereséggel zárta az évet. Ehhez az is kellett, hogy spóroljanak: a támogatásokon és a közhasznú tevékenységük kiadásain sikerült, a béreken nem annyira: fizetésekre 6,7 milliárdot költöttek.

A kormány szerint a Budapest Airport az államnál lenne a legjobb kézben, nem úgy, mint a kastélyok

A hatékony működtetésre hivatkozva venné újra állami tulajdonba a Liszt Ferenc repteret üzemeltető céget, és ugyanezzel az indokkal adna magántulajdonba 12 kastélyt a kormány. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a reptér és a kastélyok ügyében is az a kérdés: állami közvetítéssel kormányközeli vállalkozókhoz kerül-e a tulajdon.

Csekonics lovasprogram: milliárdokat szórtak el, egyelőre eredmények nélkül

Átláthatatlan finanszírozás, eltitkolt szerződések, közpénz jellegét elveszítő közpénz, rokonok előnyhöz juttatása, vitatható szakmai háttér. Nagyjából így fest most a Csekonics Program, amelyre 3 milliárd forintot biztosított a kormány. A Magyar Lovassport Szövetségnek pár hónapja maradt arra, hogy bizonyítsa, nem csak álom a díjugratók számára az olimpiai kvalifikáció, de egyelőre kevés a biztató jel.
Találatok: [42]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>