Lapok: |
Házkutatások kezdődtek a Városháza-ügyben
Az Index információi szerint egyszerre több helyszínen is házkutatást kezdett a rendőrség, amely már korábban megerősítette, hogy nyomoz a Városháza tervezett eladása és a fővárosnál a gyanú szerint működő jutalékos rendszer miatt
Továbbra is Putyinékra gyanakszik Karácsony Gergely
Oroszország rendszeresen próbál titkosszolgálati dezinformációs kampányokkal beavatkozni más államok belpolitikájába – írta a főpolgármester a Facebookon közzétett bejegyzésében. Karácsony Gergely továbbra sem tudja elképzelni, hogy az orosz vezetés jóváhagyása nélkül rögzíthette volna bárki a városháza eladásáról folytatott tárgyalásokat.
Áron alul kelhetett el az egyik fővárosi ingatlan
A listán szereplő ingatlanok egyike a XII. kerület, Istenhegyi út 62. Ennek a 844 négyzetméteres teleknek a besorolása kivett beépítetlen terület. A főváros által készíttetett értékbecslés szerint a terület értéke mindössze 119 millió forint + áfa volt, ami csak 141 ezer forint négyzetméterenként. A telket 2020 októberében a Nagy-Verecke Property Kft. vette meg bruttó 256,5 millió forintért, így papíron úgy tűnhetett, minden rendben volt az eladás körül, és a főváros kifejezetten jó üzletet csinált.
Eladásra kínált ingatlanok listáját hozta nyilvánosságra az Anonymus-maszkos alak
Újabb rejtélyes, megvágott hangfelvételt hozott nyilvánosságra kedden reggel az Anonymus-maszkos alak, amiben közzétette a főváros által feltételezhetően áruba bocsátott ingatlanok listáját.
Fegyelmivel megúszta a Városháza eladásáról tárgyaló vagyonkezelő
Karácsony Gergely adott még egy esélyt Barts Balázsnak, aki a főpolgármester szavai szerint hibázott, és a főváros vezetésének akaratával ellentétesen tárgyalt a Városháza eladásáról. Pénteki sajtótájékoztatóján a főpolgármester válaszolt az újságírók kérdéseire, de az Indexnek nem árulta el, szerinte hazudott-e Barts, amikor azt állította, a döntéshozók jóváhagyták a Városháza eladását. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója, Barts J. Balázs írásbeli fegyelmit kapott.
A horvát legfelsőbb bíróság elutasította Hernádi Zsolt fellebbezését
A horvát legfelsőbb bíróság elutasította Hernádi Zsolt fellebbezését a rá első fokon kiszabott kétéves szabadságvesztés ellen – tájékoztatta a szervezet sajtóosztálya az Indexet. A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját korrupcióval vádolják. A vállalat jogi lépéseket tesz.
Az MVM fontolgatja a paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítását
A geopolitikai helyzet megváltozásával indokolja Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, hogy elgondolkoztak a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításán. A Mátrai Erőmű visszavásárlásával, mely egyelőre több tízmilliárdos mínuszt hozott, szerinte a jövőt vettük meg, a tőzsdére lépés pedig azért szükséges első hazai közvállalatként, mert az MVM gyakorlatilag kinőtte a hazai piacot. Nagyinterjú.
A Tocsik-per: sikerdíj, amely pártokat rengetett meg
A rendszerváltozás utáni politikai életet megrengető ügy azzal kezdődött, hogy az állami vagyonkezelő egy külsős jogásznőt bízott meg az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földek után, az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudására. A jogásznőt Tocsik Mártának hívták, aki az ügyletekért átlagosan tíz százalék, összesen 804 millió forint sikerdíjat kapott. Az összeg kiverte a biztosítékot, Tocsik célkeresztbe került. Noha a hét évig tartó büntetőperben felmentették a csalás vádja alól, a polgári pert, mert megbízási szerződései jogszabályba ugyan nem, de a jó erkölcsbe ütköztek, elvesztette. A sikerdíjat 2013-ban bekövetkezett haláláig vonták a nyugdíjából. Huszonöt éve, 1996. szeptember 19-én pattant ki a botrány, akkor jelent meg egy újságcikk, A megtakarító címmel.
Hamis volt a több száz milliós vád, pert nyert a VII. kerületi önkormányzat az Origo ellen
A jogerős ítélet szerint az Origo internetes lap a 2020. augusztus 8-án „Niedermüller Péter több száz millió forintot játszik át az önkormányzat kasszájából egy parkolási cégnek” című írásával megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.
Rezsiharccal indult, államosítás a vége?
Állami beavatkozásra vár az Alföldvíz, ami lehetne tulajdonosi tőkejuttatás, rezsicsökkentés-kompenzáció, közműadó-megszüntetés vagy az önkormányzati tulajdonosok által kezdeményezett vagyonátvétel is. De mielőbb dönteni kéne.