K-Monitor Adatbázis

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.

A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

• Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány

• Marek József Alapítvány

• Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 

• Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány

• Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány

• Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány

• Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány

• Universitas Miskolcinensis Alapítvány

• Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány

• Neumann János Egyetemért Alapítvány

• Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány

• Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány

• Pannon Egyetemért Alapítvány

• Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány

• Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány

• Soproni Egyetemért Alapítvány

• Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány

• Széchenyi István Egyetemért Alapítvány

• Színház- és Filmművészetért Alapítvány

• Testnevelési Egyetemért Alapítvány

• Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány

• Makovecz Campus Alapítvány

• Hauszmann Alapítvány

• Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány

• Közép-európai Oktatási Alapítvány

• Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány

• Magyar Kultúráért Alapítvány

• Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány

• Batthyány Lajos Alapítvány

• Mathias Corvinus Collegium Alapítvány

• Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány

• Jövő Nemzedék Földje Alapítvány

• Mol-Új Európa Alapítvány

• Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány

Tombor András millárdos üzletember, a Fidesz fontos háttérembere. 1996-ban megalapította a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), majd az első Orbán-kormány alatt a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt. A 2002-ben elvesztett választás után visszatért az üzleti világba és több évig a Multireklám nevű plakátcégnél dolgozott, ennek eladása kapcsán került üzleti kapcsolatba Csányi Sándorral. 2008-tól többek között az UD Zrt-ügy kapcsán lehetett nevével találkozni, aki lehallgatási anyagok szerint a céggel tárgyaltDávid Ibolya, volt MDF-elnök elleni információk gyűjtéséről.

2014-től a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke lett – emellett az azóta bedőlt, állami Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottsági elnök megbízását is megkapta. 2016-ban Habony Árpád hitelezőjeként tűnt fel és szerzett széleskörű ismertséget. Ugyanebben az évben a Visus Invest Kft.-n keresztül bevásárolta magát az Andy Vajna-féle TV2-nek is beszállító Atmedia reklámügynökségbe, amely az első évben megháromszorozta bevételét. 2017-ben megszerezte a Mandiner hírportált, az M3-as metró felújítása kapcsán pedig Kocsis Istvánnal együtt az orosz Metrovagonmas-kocsik mellett lobbizott. 2020-ban kiszállt a hirdetési piacról és átadta az Atmedia Zrt-t Mészáros Lőrincnek és Vida Józsefnek, majd áttérve a légiiparra a katonai kiképzőgépeket gyártó és az Airbusnak is beszállító cseh repülőgépgyárba vásárolta be magát a Vodochody Holdings HU Kft.-n keresztül. Tombor a hírek szerint a bedőlt e-jegyrendszerből is profitálhatott. 2022-től a Budapesti Erőmű igazgatósági tagja.

Kép: Index.hu