K-Monitor Adatbázis

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.

A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

• Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány

• Marek József Alapítvány

• Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 

• Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány

• Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány

• Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány

• Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány

• Universitas Miskolcinensis Alapítvány

• Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány

• Neumann János Egyetemért Alapítvány

• Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány

• Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány

• Pannon Egyetemért Alapítvány

• Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány

• Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány

• Soproni Egyetemért Alapítvány

• Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány

• Széchenyi István Egyetemért Alapítvány

• Színház- és Filmművészetért Alapítvány

• Testnevelési Egyetemért Alapítvány

• Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány

• Makovecz Campus Alapítvány

• Hauszmann Alapítvány

• Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány

• Közép-európai Oktatási Alapítvány

• Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány

• Magyar Kultúráért Alapítvány

• Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány

• Batthyány Lajos Alapítvány

• Mathias Corvinus Collegium Alapítvány

• Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány

• Jövő Nemzedék Földje Alapítvány

• Mol-Új Európa Alapítvány

• Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány

2023. februárjában derült ki, hogy egy hallgató vizsgájával kapcsolatos szabálytalanság miatt etikai eljárás indult az egyetemi "modellváltáson" átesett Budapesti Corvinus Egyetem két oktatója ellen. Az eljárást közérdekű bejelentőként Ádám Zoltán, az egyetem docense és egyben az érintett tanuló oktatója kezdeményezte. Ádám az egyetem szakszervezeti tagjainak csoportjában közzétett bejegyzése szerint a befolyásos családból származó hallgatóval kivételeztek a téli vizsgaidőszakban, ugyanis “a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet." 

Bár az érintett hallgatót nem nevesítette, a bejegyzésből az is kiderült, hogy családja "a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint jelentős MOL-részesedéssel rendelkezik". Mindez azért releváns az ügy szempontjából, mivel a 2019 óta alapítványi fenntartású intézmény vagyonának jelentős részét MOL-részvények teszik ki, emellett a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója.

A hónapokon át húzódó eljárás első fokon – az egyetem etikai bizottságának döntése alapján – elmarasztalta a BCE két magas beosztású oktatóját, az egyetem rektorhelyettese, Szabó Lajos azonban másodfokon felmentette őket. Bár döntésében nem vitatta, hogy az etikai kódexben szereplő megkülönböztetés-mentesség sérült az eset során, érvelése szerint azonban nem bizonyítható, hogy vagyoni helyzete miatt kivételeztek volna a hallgatóval. Az ügyben Takáts Elődnek, az egyetem – időközben lemondott – rektorának érintettségét is vizsgálták: az etikai bizottság első fokon az ő esetében is elmarasztaló döntést hozott, a Hernádi vezette kuratórium azonban másodfokon felmentette a vádak alól. Ádám Zoltán a felmentő határozatok kihirdetése után a TASZ segítségével felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken.