language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Kulcsszavak:

ingatlan highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [73]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>

Történelmi jelentőségű bűnnek tartják, hogy Vidnyánszkyék megkapnák a Színészmúzeumot

Az SZFE új vezetőinek adnának három értékes budai ingatlant, köztük a Színházi Intézetet is. A Magyar Színházi Társaság azt kéri, ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.

Egy egyetemi alapítványhoz került a Grand Tokaj Zrt.

A társaság tulajdonjoga eddig az államnál volt.

A Fudan alapítványa közel 14 milliárd forintnyi állami telket és közpénzt kap

Az alapítvány alapító okirata arról is rendelkezik, hogy ezt a vagyont már nem vonhatja el, nem követelheti vissza senki. A Fudan-projektet a Fidesz esetleges választási veresége ellen védi, hogy a kormány az alapítvány kezdeti vezetésének kinevezésével le is mondott az alapítói jogosítványairól – pontosabban a kuratóriumra ruházta azokat.

Megkapta a Nagyvásártelepet a Fudan Egyetem, kihúzták a Diákvárost a csepeli fejlesztési program címéből

Közérdekű vagyonkezelő alapítványként megalapították a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, és a Fudannal foglalkozó alapítványt is létrehozták, az új kormánygyakorlatnak megfelelően közpénzrejtő-közpénztranszformáló alapítványként. Tehát ami pénzt, vagyont ebbe bepakol a kormány, az onnantól fogva nem közpénz, közvagyon többé - hasonlóan az elmúlt hónapok során létrehozott megannyi közvagyon-rejtő alapítványhoz. Mint ismert, Csepel északi részén eredetileg egy a kispénzű magyar diákok lakhatási problémáit megoldó kampusz/kollégiumtömeg épült volna, mindenféle elérhető, nyitott, modern és zöld földi jóval. Fudan kapja az eredetileg a Diákvárosnak szánt terep java részét, a Diákváros pedig mintegy megtűrt elemmé silányulva zsúfolódik majd a terep egy sarkába. a „Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program” helyett a jövőben mindig simán csak a „Déli Városkapu Fejlesztési Program” a használatos. „diákotthoni elhelyezést biztosító, szabadidős,” szövegrész helyébe a jövőben a „szabadidős,” szöveg lép.

HATÁRON TÚLI BEVÁSÁRLÓKÖRÚTON SZIJJÁRTÓÉK ÚJ KÖZALAPÍTVÁNYA

A járványhelyzettel foglalkozó ország háta mögött létrehoztak egy vagyonkezelői alapítványt, aminek azt a célt adták, hogy határon túli, Magyarország történelméhez kapcsolódó épületeket vásároljanak és újítsanak fel. Az épületek többnyire szállodákként fognak a későbbiekben működni, így valójában a NER határon túli turisztikai terjeszkedését szolgálja az alapítvány.

Győrben megvásárolt egy szállodát az állami milliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium

A Rábától vették meg a Konferencia Hotelt, csaknem másfél milliárd forintért.

Az MNB alapítványához kerül a Budapesti Metropolitan Egyetem

Az új tulajdonos a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., aminek befektetője az Optima Befektetési Zrt. Az egyetem rektora szerint a befektető akadémiai és ideológiai függetlenséget garantál.

Nem árulják el, mennyiért vette meg a Mathias Corvinus Collegium az Aranybika szállót

Csak annyit közöltek, hogy szerintük korrekt megállapodás született.

Az egyetemek helyett a fideszesekkel feltöltött kuratóriumoknak lesz autonómiájuk

Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.

Megszavazta a parlament, hogy alapítványokba szervezzék ki a közvagyont

Elképesztő mennyiségű közvagyon került ki az állam kezéből kedd délelőtt, amikor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket.
Találatok: [73]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>