language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Intézmények:

Petőfi Irodalmi Múzeum highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Demeter Szilárd alapítványát 48 milliárd forintnyi közpénzből erősítik meg

A kormány határozatban rendelkezett arról, hogy erősíteni kell a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójához köthető Magyar Kultúráért Alapítvány „kultúrstratégiai tevékenységét”.

Bemutatjuk Demeter Szilárd birodalmának sokmilliárdos ingatlanvagyonát

Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett.

Szólt a rock, gyártottak kézifegyvert, most Demeter Szilárd dönt az Andrássy-palota sorsáról

Az Andrássy- és a Zichy-rezidenciát is megszerezte a NER, az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelőbe vitték ki az állami tulajdont. Megmutatjuk, miért és mire kell nekik.

Komoly ingatlanbirodalmat ad Demeter Szilárd kezébe az állam

A Zichy-kastély után most Andrássy-palotát kapja meg Demeter Szilárd, amit a Hajógyári-sziget déli csücskével együtt az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelő alapítványba szerveznek ki.
Találatok: [4]  Oldalak:   1