language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Személyek:

Semjén Zsolt highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Semjén Zsolt

Semjén Zsolt (Budapest, 1962. augusztus 8. –) magyar teológus, szociológus, politikus, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik alapítója. Nős, 3 gyermeke van. 

1994 és 1998 között, illetve 2002-től országgyűlési képviselő, 2003-tól a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. 2006 és 2010 között a párt országgyűlési frakciójának vezetője. 2010-ben a második Orbán-kormányban általános miniszterelnök-helyettesi és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri posztot kapott, kinevezését a következő kormányalakítások alkalmával is megőrizhette. 2018 óta az egyházpolitikai, egyházdiplomáciai miniszteri tisztséget is megkapta. 

A politikusról közismert, hogy egyik fő hobbija a vadászat, 2010-től a Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. 2018-ban derült fény külföldi luxusvadászataira, amelyet elmondása szerint magánemberként, ajándékba kapott, és az ő kezdeményezésére jött létre a közpénzmilliárdokat felemésztő, 2021-es Vadászati Világkiállítás is.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Jogi kiskapun át folyik a közpénz a politizáló és jelöltállító kormánypárti civilekhez

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.
Találatok: [1]  Oldalak:   1