language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Személyek:

Lázár János highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Lázár János

Lázár János (Hódmezővásárhely, 1975. február 19. –) magyar politikus. 2002 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, 2002–2012 között Hódmezővásárhely polgármestere, 2010–2012 között a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, 2012-től 2014-ig a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, 2014-től 2018-ig a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

2018. augusztus 15-étől a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos. A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos, illetve az ezt működtető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke, emellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja.

2022-ben az országgyűlési választásokon újra egyéni mandátumot szerzett, a választások az ötödik Orbán-kormány Építési és beruházási minisztere lett.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>

“Szépnek szép a beruházás, csak a város nem élhető”

A világszinten különleges Mezőhegyes látványos lenyomata az újkori magyar történelemnek. De miért pont ott a legkevésbé népszerű a Fidesz a környéken, ahova ömlik a közpénz?

Évente többmilliárdos nyereséget hozó céget adhat át az állam egy Lázár János vezette alapítványnak

Egy salátatörvény tervezetébe rejtették el a pontot, amely szerint ingyen megkaphatja a mezőhegyesi Ménesbirtok vagyonát is kezelő alapítvány az ATEV Fehérjefeldolgozót.

A kormány szerint a Budapest Airport az államnál lenne a legjobb kézben, nem úgy, mint a kastélyok

A hatékony működtetésre hivatkozva venné újra állami tulajdonba a Liszt Ferenc repteret üzemeltető céget, és ugyanezzel az indokkal adna magántulajdonba 12 kastélyt a kormány. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a reptér és a kastélyok ügyében is az a kérdés: állami közvetítéssel kormányközeli vállalkozókhoz kerül-e a tulajdon.

Lázár János miniszterként döntött a ménesbirtok ügyében, miközben ő vezeti a tulajdonos alapítvány kuratóriumát

Ezúttal tudja a jobb kéz, mit csinál a bal: Lázár János műemléki védettségeket szüntetett meg a ménesbirtok területén. A probléma azonban nem maga a védelem elvonása, hanem az összeférhetetlenség kérdése, éppen az, amit az Európai Bizottság az alapítványokba kiszervezett egyetemeknél is nehezményezett. A ménesbirtok példája jól mutatja, hogy az összeférhetetlenség nem csak a felsőoktatásban merül fel.

Ezt nem állíttatta le Lázár: milliárdokért kap négycsillagos szállodaépületet a Ménesbirtok

Állami pénzből vették meg a mezőhegyesi Ménesbirtokot, amelybe milliárdokat tettek, majd egyszerűen egy vagyonkezelő alapítványnak ajándékozták, teljesen ingyen. A korábban Lázár János által irányított Miniszterelnökség 15 milliárd forinttal támogatta meg a Ménesbirtokot, az azt kezelő alapítványt kuratóriumi elnökként Lázár János vezeti.

Egymilliárdért újítanak fel istállót és kocsiszínt a Lázár János vezette Ménesbirtokon

Kocsiszín és versenyistálló felújítását végezheti nettó 1,055 milliárd forintért a Galéria Invest Kft. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez évek óta folynak az állami milliárdok, így nem okoz gondot a milliárdos kiadás. Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke Lázár János lett.

Pókhálóként szövik át a közéletet a közpénzmilliárdokkal kitömött NER-közeli alapítványok

Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.

Mészáros Lőrinc agrárbirodalmának csúcsvezére is bekerült a Ménesbirtok igazgatóságába

Lázár János teljesen NASA-fokozatra kapcsolt, minden kétséget kizáróan begyűjtötte az agrárcég és az azt kezelő alapítvány vezetésébe az agrárium hazai csúcsszakembereit.

Rejtett privatizáció: 2021-ben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárti alapítványokhoz

2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormányközeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították.

Kétszeres áron vásárolja a műtrágyát a Lázár János felügyelte Ménesbirtok Csányiék cégétől

Napok óta a műtrágyáról beszélnek a fideszes politikusok, és azt ismételgetik, hogy mindennek az oka „Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét”. A Lázár János felügyelte Ménesbirtoknál is duplájára drágult a műtrágya – csak épp azt nem Bige szállítja, hanem Csányi Sándorék cége.
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>