K-Monitor Adatbázis

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.

A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

• Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány

• Marek József Alapítvány

• Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 

• Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány

• Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány

• Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány

• Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány

• Universitas Miskolcinensis Alapítvány

• Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány

• Neumann János Egyetemért Alapítvány

• Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány

• Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány

• Pannon Egyetemért Alapítvány

• Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány

• Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány

• Soproni Egyetemért Alapítvány

• Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány

• Széchenyi István Egyetemért Alapítvány

• Színház- és Filmművészetért Alapítvány

• Testnevelési Egyetemért Alapítvány

• Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány

• Makovecz Campus Alapítvány

• Hauszmann Alapítvány

• Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány

• Közép-európai Oktatási Alapítvány

• Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány

• Magyar Kultúráért Alapítvány

• Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány

• Batthyány Lajos Alapítvány

• Mathias Corvinus Collegium Alapítvány

• Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány

• Jövő Nemzedék Földje Alapítvány

• Mol-Új Európa Alapítvány

• Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány

A Norvég Alap civilek számára megpályázható 4 milliárd forintos forrásainak pótlására hozta létre a Miniszterelnökség a Városi Civil Alapot, amelynek szétosztásával a Bethlen Gábor Alapot bízta meg. Az alapból maximum 15 millió forint értékű támogatást nyerhettek el a pályázó civil szervezetek. A nyertesek között azonban főként olyan szervezetek találhatóak, melyek közvetlenül vagy közvetetten kormánypárti politikusokhoz kötődnek. A Válasz Online cikke bemutatja, hogy a két pályázati kör alatt összesen kiosztott 9,2 milliárd forint kétharmada az igénylő szervezetek 5 százalékánál koncentrálódott. A maximális támogatást nyerte el például a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI), amelynek elnöke Dabas fideszes polgármestere, Kőszegi Zoltán, de a támogatottak között olyan szervezet is szerepel, melynek vezetője a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke, Kondás Tünde, Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő édesanyja. Kiderült az is, hogy Mokán István – Sarkad költségvetési csalás miatt elítélt fideszes polgármestere – feleségének alapítványa összesen 18 millió forintos támogatást kapott a két pályázati kör során, miközben a szervezet egy szántóföldre van bejegyezve. 

A legtöbb támogatást meghatározó politikusokhoz kapcsolódó körzetek szervezetei kapták – ilyen volt Felcsút és Bicske térsége (71 millió forint), vagy épp a Szijjártó Péter külügyminiszterhez köthető Dunakeszi környéke (80 millió forint). A kormánypártokhoz kötődő szervezetek jellemzően olyan kommunikációs feladatokra kaptak támogatást, mint új, ingyenes lapok, közösségimédia-kampányok indítása, vagy épp polgári estek szervezése, amelyet a 2022-es választási kampányban is használni tudnak. Az Átlátszó többek között Pécs példáján keresztül mutatott be ilyesfajta összefonódásokat, ahol VCA-forrásokat elnyerő Fidesz-közeli szervezetek indítottak a választások előtt kormányzati üzeneteket közvetítő hírportálokat. 

2023 végén, a 2024-es önkormányzati választások előtt újabb 5 milliárd Ft-ot osztottak ki a civileknek. A K-Monitor számítása szerint a pénz 30-40%-a került Fidesz-közeli civil szervezetekhez, akik döntően kommunikációs tevékenységekre - a pályázati leírások alapján alig leplezett módon kampánytevékenységre - kaptak támogatást.

A nyertesek adatbázisa (K-Monitor)