K-Monitor Adatbázis

Európa-szerte terjesztenek álhíreket a TikTokon orosz hátterű dezinformációs hálózatok, ebben sokszor partnerre lelve a helyi radikális mozgalmakban és az összeesküvés-elméletekben utazó alternatív médiában. Magyarországon más a helyzet: itt a Kremlnek nem érdemes ügynökhálózatot fenntartania, mert ugyanezek a narratívák a kormányzati médiából jutnak el a közösségi platformokra.

A Fidesz választási sikereinek egyik oka az országos hálózata, amely az országos kampányok mellett helyi szinten is tud mozgósítani. Ez a hálózat nagyrészt közpénzből működik, gerincét azok az álcivil szervezetek alkotják, amelyek például a Városi Civil Alapból kapnak állami támogatást.

A DK-s Niedermüller Péter polgármester vezetésével működő VII. kerületi önkormányzat több szerződést is kötött a polgármester vejéhez köthető cégekkel. A Weber und Mill Kft.-től vezetői stratégiákat rendelt a kerület összesen nettó 32 millió forintért, a Republikon Intézet Kft.-től pedig egy lakhatási közvéleménykutatást nettó 5 millióért. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője közadatigénylésben kérte ki a cégek által készített dokumentumokat, de azt a választ kapta a jegyzőtől, hogy azok 10 évig nem nyilvánosak.

Újabb állami tendert nyert a Mészáros M1 csoport egyik tagja. Ezúttal a Magyar Közút Zrt. félmilliárdos közbeszerzési eljárását húzták be. A dolog pikantériája, hogy nem egyedül, hanem az egyik nagy versenytársukkal, a Mercarius Flottakezelő Kft.-vel együtt. Vagyis, miközben a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások látszólag nagy csatákat vívnak egymással, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy néha együtt is induljanak egy-egy megbízásért. Az elmúlt években összesen négyszer fogtak össze – így nyerték el többek között a közútkezelő év elejei, 10 milliárdos megbízását is. Néha felbukkan az egyenletben a Porsche Hungária is, amely nemrég látványosan kapitulált Mészárosék elől, majd beszállítóként bukkant fel ugyanott.

Az ügyvédi kamarától nem sikerült beleegyezést kicsikarnia, de több intézménnyel sikeresen állapodott meg az együttműködésük kereteiről a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A Lánczi Tamás vezette intézménytől közérdekű adatigénylésben kértük a megállapodásokat és az ezeket megelőző levelezéseket. A hivatal az adatigénylést megtagadta, amiért bepereljük.

A „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projekt 970 millió forint európai uniós támogatást kapott a Fidesz-kormány jóvoltából. A támogatás iratait azonban a Államkincstár nem volt hajlandó kiadni, ezért pert indítottunk. A bíróság elsőfokon a javunkra ítélt és kötelezte az Államkincstárt a dokumentumok kiadására. Az ítélet szerint „a közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek”.

Komoly gondok vannak Paks II környezetvédelmi engedélyével, amelyeket előző cikkeinkben részletesen bemutattunk. A tartalmi hiányosságok mellett azonban kérdéses az is, egyáltalán érvényes-e még a 2016-ban kiadott engedély, amit akkor öt évre adtak.

A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, gyurcsányozós kampányokkal és minden egyébbel segítő CÖF gazdálkodása sajnos nem átlátható, mert az alapítványuk évek óta nem teszi közzé azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülne, kik a CÖF támogatói. Szerencsére azonban a Fidesz pártalapítványa példásan elszámol a pénzügyeivel a nyilvánosság előtt, így azt is közzétette, hogy minden évben 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt. Mivel a pártalapítvány főként állami támogatásból működik, a támogatásokkal így is közpénzt csatornáz át a Fidesz a kedvenc álcivil szervezetéhez.

Riasztó állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex.

Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak.